A magvetés, magról való nevelés a növények szaporításának egyik leggyakoribb módja. A szobanövényeknél ritkábban alkalmazzuk, de a fűszer- és zöldségnövények, a balkonnövények, valamint kertbe kerülő egynyári és évelő növények jelentős része szaporítható magról. De mikor és hogyan kell elvetni a magokat, milyen eszközökre van szükség hozzá és hogyan kell nevelni a magoncsokat és a palántákat? A magvetés fortélyait lépésről lépésre bemutató és összefoglaló írásom mindezekre választ ad és segít, hogy a nyárra gyönyörű növényeid legyenek. Néhány kedvelt növény magvetését részletesen is bemutatom.
Érvek a házilagos magvetés mellett
- Gazdaságosság: A magok általában olcsóbbak, mint a kész növények vagy palánták, így hosszú távon jelentős megtakarítást jelenthet a házilag magvetés.
- Szélesebb választék: A magvetéssel sokkal nagyobb választék áll rendelkezésre a különböző növényfajták, -fajták és -helyek között, mint a kész növényekkel vagy palántákkal.
- Tapasztalat és öröm: A magvetés és a növények gondozása kiváló lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk a természethez, és megtanuljuk a növények fejlődési folyamatait. Ezáltal nagyszerű tapasztalatszerzés és örömforrás lehet.
- Kontroll és választás: Amikor magokat vetünk, teljes kontrollunk van a növények fejlődésének minden fázisában. Kiválaszthatjuk a megfelelő talajt, a megfelelő trágyázást, és figyelemmel kísérhetjük a növények fejlődését.
- Környezetvédelem: A házilag magvetett növények általában kevesebb vegyszert és műtrágyát igényelnek, így környezetbarátabbak lehetnek, mint a nagyüzemi palánták vagy kész növények.
- Rugalmas időzítés: Magvetéssel rugalmasan kezelhetjük az ültetés időpontját, így jobban alkalmazkodhatunk az adott növényfajta vagy a környezeti feltételekhez.
- Adományozás és cserélgetés: Házilag magvetett növényeket könnyen megoszthatjuk barátokkal, családtagokkal, vagy akár közösségi kertekben így másik is részesülhetnek a kertészkedés öröméből és gyümölcseiből.
- Függetlenség és önellátás: Házilag magvetett növényekkel saját magunk is termelhetünk zöldséget, gyümölcsöt vagy dísznövényeket, ami növeli az önellátást és a függetlenséget.
Ezek az érvek jól mutatják, hogy a házilag magvetett növények termesztése számos előnnyel járhat, és sokak számára kielégítő és örömteli tevékenység lehet.
Erre figyelj a magvetés során!
A magvetés során számos fontos tényezőre kell figyelni annak érdekében, hogy sikeresen fejlődjenek a növények. Íme néhány kulcsfontosságú dolog, amire érdemes odafigyelni:
- Magvák minősége: Megbízható forrásból származó, friss, egészséges magokat válasszunk. A régebbi vagy rossz minőségű magok kevésbé valószínű, hogy megfelelően csíráznak és növekednek.
- Talaj minősége: Fontos megfelelő talajt választani a magvetéshez. A jó minőségű, tápanyagokban gazdag talaj segíti a növények egészséges növekedését és fejlődését.
- Mélység és távolság: Minden növényfajta más-más mélységet és távolságot kíván a megvetésnél. Ellenőrizzük a csomagoláson vagy a magvetési útmutatóban ajánlott mélységet és távolságot.
- Víz és öntözés: A magok megfelelő csírázáshoz és növekedéshez megfelelő vízmennyiségre van szükség. Ne hagyjuk kiszáradni a talajt, de ne is engedjük elázni. Fontos az egyenletes öntözés.
- Fény és hőmérséklet: A legtöbb növénynek szüksége van megfelelő mennyiségű fényre és optimális hőmérsékletre a csírázáshoz és növekedéshez. Ellenőrizzük az adott növényfajta igényeit és helyezzük őket a megfelelő környezetbe.
- Trágyázás: A megfelelő tápozás segíti a növények egészséges növekedését. Használjunk szerves trágyát vagy műtrágyát a növények igényeinek megfelelően.
- Gyomok és kártevők: Ügyeljünk arra, hogy távol tartsuk a gyomokat és védekezzünk a kártevők ellen, amelyek károsíthatják a magvakat és a növényeket.
- Védelem időjárási viszonyok ellen: Védekezzünk a hideg, fagyos időjárás ellen, különösen a kora tavaszi vagy késő őszi magvetés esetén.
Ezek az alapvető tényezők segítenek abban, hogy sikeresen magvetés által növényeket termesszünk otthonunkban vagy kertünkben. Fontos figyelni rájuk, és az adott növényfajtának megfelelően végezni a gondozást.
Magvetés fortélyai
A magvetés nagyon egyszerű szaporítási mód, a balkonnövények szaporításánál is az egyik legkedveltebb módszer. A magok viszonylag gyorsan kibújnak, azonban még a palántanevelést is tartogathat némi buktatót.
Gyakran találkozom azzal, hogy a vetés és az ültetés szavakat egymás szinonímájaként használják, pedig a két művelet nem azonos. A vetés szót arra használjuk, amikor a magot a földbe helyezzük, hogy abból majd növény fejlődjön. Ültetni pedig növényeket, magoncokat, palántákat szoktunk, például az elvetett magból kikelt kis növényeket.
Magvetés vetőszalaggal
A vetőszalag, magszalag vagy másnéven vetőcsík jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a vetőmagok földbe helyezését. A vetőmagszőnyeg (bizony találóan így is hívják) további előnye, hogy egyenletesebb lesz a növények vetése, egymás közti távolságuk. Készen is kaphatunk vetőcsíkokat, de vetőszalag készítése saját kezűleg sem bonyolult. Igazi jó móka, amit gyerekekkel együtt is végezhetünk. Március elején a vetéshez még túl hideg a föld, a magszalagok viszont már készülhetnek.
Mikor vessük el a magokat?
A növényekből kinyert magokat bármikor elvethetjük, de a növények életciklusát figyelembe véve, valamint a siker érdekében érdemes tavasszal vagy nyár végén tenni. A zöldség- és fűszernövényeket, valamint a balkonnövények többségét, az egynyáriakat és az évelőket tavasszal vetjük. A kétnyári virágokat, mint például az árvácska, százszorszép, sárgaviola nyáron szaporítjuk.
A legtöbb mag előbújásához melegre van szükség. Szabadföldbe ezért a legtöbb növény csak a fagyok elmúltával, májusban vethető. Lakásban viszont már februárban is lekezdhetjük a magvetést. A növények többségét tavasszal érdemes maggal szaporítani. Így például a leandert, paradicsomot és egyéb fűszernövényeket. Az árvácska magokat azonban július végén, augusztus elején érdemes elvetni a tavaszi virágzáshoz.
Magvetés kellékei, eszközei
Magvetséhez az alábbiakra lesz szükséged:
- vetőmag,
- vető- és tűzdelő föld,
- szaporító tálca (tojástartó, tejfölös flakon, stb)
- kis és közepes mértű cserepek,
- fólia vagy üveglap,
- falapocska,
- szita a takaróföld terítéséhez,
- finom lyukú öntözőrózsa,
- jelzőtábla.
Magvetés folyamata lépésről lépésre
Van pár szobanövény is, aminél magvetéssel is sikerrel járhatunk. A legismertebb és legegyszerűbb a datolya vetése.
Egyes növényeket közvetlenül a helyükre is vethetjük, nem kell cserépbe vetni, tűzdelni és palántázni. A fagyérzékeny növényeknél, például a paradicsomnál azonban ez az út nem járható, azoknál a most bemutattott, kissé macarás megoldással lehetnek új növényeink.
Vetőmagok kiválasztása
Csak egészséges és biztos helyről származó magokkal lesz biztos a siker. Bármilyen olcsó és csábító is, nem érdemes például kínai webshopokból rendelni, mert gyakran egész mást küldenek. Az egyes vetőmagoknak különböző hőmérséklet és idő kell a kikeléshez. Vannak továbbá olyan növények, amelyek fényre csíráznak, ezeknél fontos, hogy a magok a föld tetejére kerüljenek, mert csak így tudnak kibújni. Ezeket az információkat mind megtaláljuk a megbízható helyről vásárolt magok csomagolásán. Feltüntetik továbbá azt is, hogy mikor ideális a földbe helyezni a magokat és mennyi idő után lesz alkalmas a palántázásra.
Töltsük fel az edényt földdel
A magvetéshez lapos műanyag edényt, pl. cserépalátétet, tojástartót, kis cserepeket vagy hasonlót használhatunk. A szaporítótálcának az az előnye, hogy van fedele is, így a közeg nem szárad ki és biztosítva van a páratartalom is.
Legjobb speciális palántaföldet használni, ez alacsony tápanyagtartalmú, károkozóktól és kártevőktől mentes, finom szemcsés.
Töltsük meg az edényt földdel és nyomkodással tömörítsük. A cserép pereme alatt hagyjunk 1 cm-t, hogy ne legyen gond az öntözésnél.
Vetőmag egyenletes elosztása
Az apró magvakat szórjuk ki egyenletesen, de nem túl vastagon a földre.
A nagy magokat egyesével vessük külön-külön edénybe (pl. tejfölös pohár) vagy 1-2 cm távolságra.
A fényre csírázó magokat, pl bazsalikomot, zsázsát, majorannát csupán finoman nyomjuk a talajra és legfeljebb vékonyan takarjuk földdel.
Magvetés takarása
A fényre csírázókat egyáltalán ne, vagy nagyon vékonyan takarjuk. A többi magra legalább a mag szélességével megegyező méretű földréteg kerüljön.
Beöntözés
Öntözőrózsával vagy spricceléssel nedvesítsük be a földet, ügyelve, hogy a föld és magok ne mosódjanak ki. Fontos az alapos benedvesítés, de ne áztassuk el teljesen.
Érdemes táblával jelölni, hogy hova milyen magokat vetettünk.
Tetővel, fóliával vagy üvegalappal takarjuk le, hogy a párásítás biztosítva legyen.
Csíranövények, magoncok gondozása és tűzdelés
A magok előbújásához érdemes 22-26 fokot biztosítani. Érdemes fóliával vagy egy üveglappal letakarni a magvetés tetejét, ami hőt és páratartalmat is biztosít.
A magok csírázása után a vetést tegyük világos helyre és csökkentsük a hőmérsékletet, hogy megelőzzük a palánták megnyúlását és palántadőlést.
A csíranövények kibújásához 1-3 hét szükséges, addig naponta ellenőrizzük, nedves-e még a föld és ha szükséges permetezzük be.
Ha kibújtak a növények, naponta többször vegyük le a takarást, hogy szellőzhessen és folytassuk a permetezést.
Tűzdelés megvetés után
Amikor már kikeltek a magoncok és a csíralevelek fölött már megjelentek a lomblevelek, jöhet a tűzdelés. Tűzdelés alatt azt értjük, hogy az erősebb növényeket egymástól 4-5 cm távolságra egy új ládába vagy külön cserepekbe ültetjük. Tűzdelő fával vagy spatulával óvatosan lazítsuk fel a földet és a gyökereket, ezután könnyen kiemelhetők a magoncok. Beültetés előtt ujjunkkal óvatosan visszacsíphetjük a túl hosszú gyökereket.
Elősegíthetjük a bokros növekedést, ha a palántákat visszacsípjük. Ha a palátáink kellően megerősödtek és megnőttek és a hőmérsékletei és egyéb körülmények is adottak, akkor átültethetjük őket a végleges helyükre.
Néhány kedvelt növény magvetése részletesen
Az alábbi képre kattintva egy-egy növény magvetéséről olvashatsz részletesen.
Lobélia
A lobélia az egyik legkedveltebb kék virágú balkonnövény. Léteznek álló és csüngő, fehér, rózsaszín, piror és lila színű változata is, a kék színű csüngő változat a legnépszerűbb. Egynyári növény lévén szapoírtása magvetéssel történik, ami február végén, március elején esedékes. Olvasónk a fotókkal dokumentálta a lobélia vetés folyamatát. Lépésről lépésre tanácsait követve szép egészséges és nem mellesleg strapabíró növényekkel kezdhetjük a balkonszezont.
Klívia
A klívia magvetése azért sem egyszerű, mert már a magok beszerzése is nehézségek elé állít bennünket. Olvasónk már többször szedett magokat a saját növényeiről és nevelt belőlük kis növényeket. Most képpel illusztrálva mutatja be, hogy lesz sikeres a klívia szaporítása magról.
Selyemakác
A perzsa selyemakác (Albizia julibrissin) vagy egyszerűen csak selyemakác gyönyörű, mediterrán növény, ami a magyar klímaviszonyokon is megél. Azért azt hozzá kell tenni, hogy sajnos nem mindenhol és nem minden telet vészel át. Sokfelé ültetik az országban, ellaposodó, ernyőre emlékeztető koronája a sok rózsaszín virággal dekoratív növénnyé teszi. A selyemakác szaporítása magvetéssel egyszerűen megoldható, egyéb gyökereztetési mód nem javasolt. Tavasszal érdemes elvetni a magokat, a kikelt fiatal növényeket azonban óvni kell a fagyoktól.
Bársányvirág, büdöske
A büdöske vagy elegánsabb nevén bársonyvirág (Tagetes) vidám, szép virág, különös illata miatt azonban sokan nem kedvelik. Olvasónk, Ildikó viszont nagyon is imádja vidám sárga színe és hálás természete miatt. A szobából kiszűrődő zongoraszót és a gondoskodó szeretetet hónapokig tartó csodálatos virágpompával viszonozzák. Olvasónk minden bevált praktikát elmond a büdöske gondozásáról a magvetéstől a magszedésig.
Ciklámen szaporítása magról
A ciklámen szaporítása magról nem túl mindennapi dolog. Sokaknak még a ciklámen hosszútávú megtartása is kihívás, nem hogy a szaporítása. Kozma Bettina olvasónk a magvetéssel is sikerrel járt. Fogadd szeretettel képekkel illusztrált tanácsait!