A fűszernövények illóolaj tartalma nyáron a legmagasabb. Kár ezeket a napsugaras, finom ízeket veszni hagyni. A fel nem használt fűszernövények tartósítása szárítással oldható meg a legegyszerűbben. A téli hónapokban pedig igazi áldás, ha a nyár ízeit belecsempészhetjük egy-egy ételbe. A fűszernövények szárítása igen egyszerű, miért ne biztosítanánk így a téli ízeket?
Ha télen is szeretnénk saját termesztésű vitaminforrást és ízt adni a főztünkhöz gondoskodnunk kell a fűszernövények konverzálásról. A leszedett friss fűszernövények még a hűtőbe téve is gyorsan fonnyadnak, csak rövid ideig tárolhatók.
A fűszernövények tartósításának legfőbb módjai:
- természetes és mesterséges szárítás,
- fagyasztás,
- konzerválás ecet, só és cukor hozzáadásával,
- fűszervaj,
- fűszerolaj,
- pestó.
A felsorolt fűszernövény tartósítási technikákról már többször írtam már. Most a szárítással való tartósítás tudnivalóit gyűjtöttem össze.
A fűszernövények begyűjtésének fő szabályai:
- a zöld részéket a virágzás előtt kell leszedni a tartósításhoz,
- a virágjukért szedett növényeket (pl. levendula, bodza, stb) a virágzás közepén érdemes leszedni,
- reggeli órákban, amikor a levelek már nem harmatosak, de még nem sütötte meg őket a nap, ugyanis ekkor van bennük a legtöbb illóanyag,
- egészséges, kártevőktől mentes növényrészek alkalmasak,
- a beteg vagy száraz részeket távolítsuk el.
Fűszernövények szárítása
A legősibb és legegyszerűbb tartósítási mód a szárítás. Helyesen végezve remekül megőrizhetők vele az ízekért felelős illóolajok és a színek is. A szárítás során eltávozik a víz és megszűnik a baktériumok, penészek pusztító hatása. Szárításra leginkább a kis nedvesség tartalmú növények (5-15%) alkalmasak.
A leggyakrabban használt és legkedveltebb fűszernövények mindegyike alkalmas szárításra.
A szárításhoz tiszta, meleg, jól szellőző, száraz és árnyékos helyiséget (padlás, terasz, veranda, szoba) válasszunk. A gyors száradás és az erős napfény kifakíthatja a növényi részeket. Szabadban szárításkor éjszakára mindenképp vigyük fedett helyre a növényeket, nehogy benedvesedjenek. A szárítás hosszadalmas, akár több hétig is eltarthat.
A virágokat, száras ágakat, mint pl. a levendula, petrezselyem kis csokrokba kötve, fejjel lefelé lógatva száríthatjuk. A csokrok közt hagyjunk kellő távolságot, hogy át tudja járni a levegő. A paprikánál a felfűzés a bevált módszer. Naponta ellenőrizzük, hogy nem rohad-e, illetve nem lazult-e ki a kötés.
A levelek és termések (pl. menta, bazsalikom, paradicsom) szárítása történhet asztalon, földre leterített papíron vagy speciális szárító kereten is. A növényeket ne daraboljuk fel, mert egyben jobban megőrzik aromájukat. Vékony rétegben helyezzük el a felületre a növényi részeket, az első napokban naponta többször, a későbbiekben pedig naponta forgassuk meg a növényeket, hogy elkerüljük a befülledést vagy a penészesedést. Szárítással a növénymennyiség jelentősen csökken, gyakran a virág a hetedére, a levél az ötödére, a termés és a mag a felére szárad össze.
A levegőn szárítás helyett a sütőben, mikróban vagy aszaló készülékben való szárítást is választhatjuk. Sütőben nyitott ajtó mellett 80 fokon kb. 4 óra szükséges az aszaláshoz. Mikrohullámú sütőben, a legalacsonyabb hőfokon akár pár perc is elég.
A paradicsom megszárításához vékonyan szeleteljük fel a paradicsomokat és tegyük ki szárítani. A ropogóssá vált szeletek a felhasználáskor vízbe helyezve könnyen hidratálódnak.
Akkor végeztünk a szárítással, ha a növényi részek pattanva törnek. Jól záródó műanyag tasakba, műanyag dobozva vagy befőttes üvegbe téve sötét, száraz helyen akár egy évig is tárolhatók.
Felhasználásnál figyeljünk arra, hogy a szárított fűszerekben koncentráltabbak az aromák, így kevesebbet kell használni belőlük, mint a frissből.