A kovászos uborka íz nálam egyértelműen a nyárhoz kapcsolódik. Imádom a kovászos uborka levest is. Eddig eszembe jutott, hogy azt is eltegyek a hidegebb napokra. Hisz azokra ott van az eltett svéd uborka, a csemege uborka vödrösen vagy épp a dobálós savanyúság. Az idén viszont lehet, hogy teszek egy próbát és kitapasztalom, hogy valóban olyan jó ötlet-e a kovászos uborka eltevése télire.
Kovászos uborka
Akik már elkészítették, állítják, hogy pont ugyanolyan friss, ropogós és szép zöld, mint nyáron.
A hagyományos módon el kell készíteni a kovászos uborkát. Ki hogy szereti. Kenyérrel vagy krumplival érlelve. Bár sokan azt mondják, ez utóbbit nem lehet kovászos uborkának nevezni, hisz a kovász épp a kenyérhez kapcsolódik. A krumplival savanyított uborkát ezért sokan egyszerűen csak sváb uborkának hívják.
Van igazság abban, amit a kovászos elnevezésről állítanak. Azonban manapság vannak olyan a kenyerek, amelyek nem kovásszal készülnek. Az ilyen kenyérrel érlel uborka sem viselhetné a kovászos nevet.
Nem akarok ilyen vitákba belemenni, elnézést mindenkitől, de én ebben a cikkben most bármilyen eljárással érlelt ubit kovászos uborkának fogok hívni.
Kovászos uborka eltevése télire
- kedvünk szerint elkészítjük a kovászos uborkát,
- a pár nap alatt megérlelt uborkákat kiszedjük a léből,
- figyeljünk, hogy ne maradjon rajta se kenyér, se kapor,
- tiszta üvegbe rakjuk,
- a levét leszűrjük,
- a léhez hozzáadunk egy kávéskanál borként,
- a levet ráöntjük az uborkára,
- lezárjuk az üvegeket.
Porga Júlia még ettől is egyszerűbben teszi el. „Ezt én nem teszem, ki a napra sehová. Összeállítok és egyenesen megy a helyére. Ez csak egy telet bírna ki, de nem bírja ki még a karácsonyt se, mert elfogy.”