Az ősz egyik legnagyobb feladata a balkonnövények teleltetése. Legalábbis azoknak, akik szeretnék a nem fagytűrő növényeiket egyik évről a másikra megmenteni. Összeszedtem, hogy mi kell ahhoz, hogy szeretett növényeink sikeresen átvészeljék a hideg évszakot.
Így lesz sikeres a balkonnövények teleltetése
Az ősz egyik legmacerásabb feladata kétség kívül a teleltetés. Vannak akik igyekeznek minél előbb túllenni rajta, én magam viszont soha nem szoktam elkapkodni. Na nem azért, mert Pató Pál módjára halasztgatom a teendőket, sokkal inkább az ész érvek dominálnak. Vallom, hogy amíg lehet, sokkal jobb helyük van a növényeknek a szabadban és persze a helyszűke is közrejátszik.
Növénye válogatja, hogy pontpsan mikor kell őket biztonságosabb helyre helyezni, de azért vannak alapvető irányelvek, amiket jó ha betarunk ilyenkor.
A cserpes, dézsás növények kényesebbjeit az aktuális időjárás figyelembevételével akár már október közepén el kell kezdenünk behordani a teleltetőbe.
A főleg trópusi származású, hidegre érzényebb növényeket, mint például a hibiszkusz, már a plusz tíz fok alá eső hőmérséklet is károsíthatja. 10 fok alatt nem igazán szeret kint lenni a citrusok jelentős része, a cikászok, a hibiszkuszok, orchideák és a trópusi gyümölcstermők közül például a mangó, banán, csillaggyümölcs.
A növények többsége – így például a leander is – azonban elviseli az enyhe, a mínusz 1-3 fokos fagyokat, sőt jót is tesz nekik, ha a hűvösebb idő kint éri őket.
Azt utóbbi években kiapasztaltam, hogy a mediterrán növények (leander, citrusfélék, stb) november közepéig, végéig a balkonon maradhatnak. Városban, ráadásul a második emeleten kevésbé kell félni a korai fagyoktól, itt általában 2-3 fokkal melegebb van, mint amit az időjárás jelentésben mondanak.
A növények a nyáron jól megerősödtek, így a többségük ősszel elviseli az enyhe, a mínusz 1-3 fokos fagyokat. Sőt jót is tesz nekik, ha a hűvösebb idő kint éri őket.
Teleltetés a szabadban
Vannak olyan növényeink, amik különösebb védelem nélkül áttelelnek a balkonon és még díszítenek is, pl. az örökzöldek, a téli jázmin, a krizantém, a hangák és az árvácska. Fagymentes napokon kevés vízzel locsoljuk őket, mert ilyenkor is párologtatnak.
A legtöbb cserepes évelőt és cserjét, beleértve a dézsás gyümölcsöket is, amelyek a kertben is megélnek, némi téli védelemmel a szabadban is teleltethetjük.
A kertbe kiültetett fagyérzékeny növények takarást igényelnek a téli hónapokban. Csomagoljuk őket fóliába vagy takarószövetbe, de figyeljünk a szellőzésre, nehogy tavaszra berothadjanak. Rakhatunk köréjük mulcsot, lombot vagy szalmát is.
Vannak fajták, amelyek jól viselik a telet. A pálmák, a babérfák, az olajfák, valamint a gondosan megmetszett sétányrózsák és fuksziák már enyhe takarással is könnyedén átvészelik a hideg évszakot.
Legjobb, ha a fagyálló cserepeket egy védett helyre, a fal közelébe rendezzük. Vastag hungarocellre vagy fadeszkára helyezve gondoskodhatunk az alsó szigetelésről, így megóvhatjuk a gyökérlabda átfagyását. A cserepeket burkoljuk be kertészeti fátyolfóliába, buborék fóliába, újságpapírba, zsákvászonba vagy akár régi gyapjútakaróba. Erős fagy esetén legjobb a földet lombbal, lucfenyőágakkal, szalmával vagy kókuszrosttal takarni.
Teleltetés bent
A fagyérzékeny növényeket, így a mediterrán származásukat is fagymenes helyre kell menekíteni, azok nem mardahatnak a szabadban.
Teleltető helyként bármilyen fagyment zárt tér, a pince, a télikert, a lépcsőház is megfelel. Csak az számít, hogy kényelmesen elférjenek.
A különösen érzékenyeknek, a trópusi származásuaknak azonban a lakásban a helyük. Általában rosszul viselik a szoba meleg, száraz levegőjét, tegyük őket távolabb a fűtőtesttől. Rendszeres párásításra is szükség van, és a sok fényt is meghálálják.
A lakás hőmérséklete többnyire túl sok számukra. Célszerű télikertben, folyosón, pincében, garázsban, fagymentes melléképületben teleltetni a dézsás növényeket, a cserepes cserjéket és a fagyérzékeny évelőket. A legtöbb növény a hűvös, de világos helyet kedveli és többségük a saját cserepében maradhat tavaszig. De például a muskátlikat helytakarékosan is teleltethetjük.
A hidegebb pincét a lágyszárú,cserepes dísznövények nem szeretik, legjobb, ha a hőmérséklet eléri a 5-10 oC-t. Ilyne körülmények között viszont a fásszárú leander, a murvafürt és a muskátlik is túlélik a telet. bárhova is helyezzük őket fontos, hogy a választott hely zárt, fagyvédett és huzatmentes legyen.
A telelő helyre helyezés előtt távolítsuk el a növényekről az elszáradt leveleket, virágokat és az esetleges kártevőket. Zuhanyoztassuk le a virágokat, hogy lemossuk a kinti szennyeződéseket.
Teleltetett növények gondozása
A teleltetés során is oda kellfigyelni az öntözésre. Fontos, hogy annak mennyisége egyensúlyban legyen a hőmésséklettel és a fénnyel, amit biztosítani tudunk. Ha a hőmérséklet nő, öntözzünk többet, ha csökken, vegyünk belőle vissza.
Ha kevés a fény és a hőmérséklet is alacsonyabb, akkor a növények hajtásai nyurgulhatnak, fakóbbá, sárgábbá válhatnak. Éppen ezért folyamatosan figyelnünk kell, hogy ne viselje meg őket túlzottan a bent töltött idő.
Télen csak annyira öntözzük a növényeket, hogy a gyökérlabda ne száradjon ki teljesen. A sötét helyen teleltetett növények még kevesebb vizet igényelnek, ezeket tartsuk csaknem teljesen szárazon. Hetente érdemes ellenőrizni, hogy kártevők vagy kórokozók nem jelentek-e meg a növényeken. Ha igen, azonnal távolítsuk el azokat.
Egész tavaszig gyakorlatilag csak ennyi teendőnk van a teleltetett növényeinkkel. A legnagyobb hibát a túlöntözéssel követhetjük el. Vegyük figyelembe, hogy télen pár hónapos nyugalmi időszakra van szükségük, hagyjuk tehát őket pihenni. Tavasszal aztán újult erővel, gyönyörű hajtásokkal és virágözönnel hálálják meg a téli sziesztát.