A kerti árvácska (Viola X wittrockiana) kétség kívül az ősz, a tavasz, sőt az enyhébb téli napok legvidámabb virága. Ha süt a nap, az árvácska rögtön ragyog. Teszi ezt télen is, színes kis virágfejei úgy néznek ki, mintha állandóan mosolyogna. Az árvácskát a szépsége mellett az olcsósága is igen kedvelté teszi. Az ősszel beszerzett árvácska virágok egészen a következő év nyarának kezdetéig a kert vagy az erkély ékei lehetnek. Már mutatom is milyen egyszerű a télen is szívderítő látványt nyújtó árvácska magvetése, ültetése és gondozása.
Árvácska (Viola X wittrockiana) származása
Az árvácska (Viola X wittrockiana) az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozik. Európából származik, Magyarországon is őshonos.
Latin neve a viola – az ibolyával együtt – női névként is elterjedt. Érdekes módon az orgona szavunkhoz hasonlóan a viola több nyelvben egy hangszer, a mélyhegedű neve, továbbá a lila színre is használt szó.
Legismertebb árvácska fajták
Vadárvácska, háromszínű árvácska
Az apróvirágú háromszínű árvácska egész Európában elterjedet. Magyarországon főleg a sík- és a dombvidékeken találkozunk vele. A parlagon, mezőn, ugaron és erdővágásokon is megtermő növényt gyógynövénykét használjuk. További használatos nevei: vadárvácsak, császárvirág, papszakáll, császárszakáll, macskaszem, császárvirág.
A vadárvácska virágjainak szirmai háromféle színben pompáznak: a felső sziromlevelek kékesibolya, míg az alsók halványlila és sárga színeket öltenek. Április-májusban kezd el virágozni, ée egészen augusztus végéig, néha októberig gyönyörködhetünk benne.
A háromszínű árvácska A- és C-vitamin-, valamint számottevő ásványianyag-tartalma mellett számos más értékes hatóanyagával (flavonoidok, szaponinok, szalicilsav) védi az egészségünket. Készíthetünk belőe teát, ami lázcsillapító, gyulladáscsökkentő és vértisztító hatással rendelkezik. Virágfőzete meghülés és rekedtség ellen is hatásos, de enyhén vizelethajtó, nyálkaoldó és vérnyomáscsökkentő.
Külsőleg ekcémás, pattanásos és hámló bőr kezelésére hatásos, de a korpás felbőrt is megnyugtatja.
Több teakeveréknek is alkotóeleme, főleg reuma és köszvény ellen hasznáják. Köptető hatással is bír és légúti megbetegedéseket is gyógyítanak vele.
Mezei árvácska
A mezei árvácska vetésekben megjelenő gyomnövény. Szinte mindenhol megterem, szőlőkban, szántókon, még az utak mentén is.
A 19. században az addig ültetett háromszínű árvácskát (Viola tricolor) egy altáji és egy dél-európai fajjal keresztezték. A keresztezett fajnak több előnye is van, pl. a virágai jelentősen nagyobbak, hosszabb a virágzási ideje, fagytűrőbb a korábban elterjedt vadárvácskánál.
Különleges, télen is virító szépségek
Az árvácska színeiben igen változatos növény, több fajtát is árulnak belőle ősszel is. A Floral Dance fajtasorban találunk fehér, foltos közepű virágokat, amelyek nevető arcra emlékeztetnek. De vannak bohókás megjelenésű fajták a szivárvány majd’ minden színében.
Az Icequeen (Jégkirálynő) sorozat sárga virágok soakságát vonultatja fel, és mindegyik közeépn sötétbarna szem látható. Más színekben is találkozhatunk velük.
Az Universal fajtasor egyik gyönyörű tagja a kajszibarackszínű, kerek szirmú változat.
Kerti árvácska (Viola X wittrockiana) ismertetőjegyei
Jellemzése: Kétnyári növény, ami azt jelenti, hogy egyik évben vetjük, a másikban virágzik. Az első évben tehát nem hoz virágot, csak a következő évben, aztán el is pusztul.
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem mérgező, virágfejeit akár nyersen, akár kandírozva fogyaszthatjuk, pl. palacsinta tésztába is süthetjük
Magasság: 15 – 25 cm
Cserépben nevelhető-e: igen, kerti vagy balkonnövény, fagytűrő. Cserépba vagy balkonládába egyaránt ültethetjük.
Virágzási idő: szeptembertől májusig.
Virágok: színgazdag, elsöprő színspektrumú, több színű is lehet, kicsi és nagyvirágú fajtája is létezik. A kisvirágú fajták sokkal dúsabban és hosszabban virágoznak.
Habitus: kompakt, bokros
Árvácska igényei és gondozása
Az árvácska kétéves növény, ami azt jelenti, hogy az első évben nem, csak a másodikban virágzik, utána pedig elpusztul. Júniusban vetik, és többszöri áttűzdelés után októberben kiültetik. A fagyokig nyílik és tavasszal ad igazi színes virágszőnyeget. A hűvös, csapadékos éghajlatú országokban pl. Dánia, Németország tavasztól őszig virít. Magyarországon az aszályos, száraz meleg nyár kezdetén elpusztul.
Tavasszal és ősszel egyaránt árulnak árvácskát. A tavasszal vásárolt tövek csupám pár hónapig, a nyár kezdetéig viírtanak. Érdemesebb inkább ősszel vásárolni árvácskát. Így több mint fél évig is örvendhetünk szépségének. A téli hónapokban a virágzása kicsit alábbhagy, de enyhébb, napsütéses napokon ekkor is virágzik, ami igazán nagy kincs a téli szürkeségben.
Hely: napos, félárnyékos helyet igényel. Tavasszal, 12-17 Celsius fokos hőmérsékletig érzik jól magukat, a nyári nagy melegben sajnos elpusztulnak.
Öntözés: közepes vízigényű. Az enyhébb téli napokon időnként öntözzük meg.
Árvácska gondozása
Az árvácska közepes vízigényű, ezért rendszeresen öntözzük, 2-3 hetente tápoldatozzuk. Az elnyílt virágzatot rendszeresen távolítsuk el, ezzel nemcsak szebb lesz a növényünk, de virágzásra is ösztönözzük.
A nagy virágfejű fajták mellett érdemes az apró virágúakat is kipróbálni. Ezek sokkal strapabíróbbak, hamar bebokrosodnak és sok apró virágukkal igazi színfoltjai lesznek a kertnek, terasznak.
Árvácska teleltetése
Az árvácska fagytűrő növény, így nem kell teleltetni. Teraszon, ablakban kis takarással áttelel, enyhe időben télen is virágzik.
Ahhoz, hogy a téli fagyokat ténylegesen átvészelje, késő ősszel (időjárástól függően október, november hónapban) ajánlatos lassan rothadó (pl. fenyő) lombokkal, valamint földdel takarni az árvácska töveket.
Árvácska szaporítása, vetése
Magvetéssel szaporítható. Az árvácska őszi virágzásához június-július hónapban vethetjük el a magokat cserépbe vagy szabad földbe.
Ha nem magunk szedtük, hanem vásároltuk a magokat, akkor a magokat tartalmazó tasakot vetés előtt tegyük két hétre hűtőszekrénybe. Ezután a magvak hamarabb és jobb arányban csíráznak.
Töltsünk meg egy cserepet nyirkos palánta földdel, ritkásan szórjuk ki a magokat. Szitáljunk rákét-három mm földet, öntözzük meg.
Az elvetett magok cserepeit félárnyékban neveljük. A magoncokat egyesével tűzdeljük cserépbe és világos helyen tartsuk. A magvetéstől számítva kb. négy hónap múlva lesznek virágzó növényeink.
Tavaszi virágzáshoz nyár végén, ősszel vetik az árvácska magot. Arra figyeljünk, hogy csírázási hőmérséklete 18 °C.
Árvácska ültetése
Amikor a vetett palántáink megerősödtek, emeljük ki kis ültetőlapáttal, és telepítjük végleges helyükre, tízöt-húsz centiméteres tőtávolságra.
Az ősszel vagy tavasszal vásárolt palántákat 10-15 cm távolságra, tápdús talajba ültetjük. Őszi ültetéskor ne felejtsük el a földbe dugni a tavaszi hagymásokat, amelyhez szintén szeptember és az október a legideálisabb időpont.
Mindkét esetben tápanyagban gazdaz, tőzeggel dúsított virágföldet használjunk. A növekedés során kéthetente tápoldattal is öntözzük meg, ettől nagyobb virágfejek fejlődnek.
Kártevői, betegségei
Az árvácska mind a kártevőkkel, mind a betegségekkel szemben jól ellenáll.
Felhasználása
Az árvácskát elsősorban dísznövényként használjuk. Gyakran színkeverékben árusítják, amelyekből pompás tavaszi vagy őszi tál, balkonláda készíthető. Jól társítható tulipánnal, nárcisszal, jácinttal vagy fürtös gyöngyikével.
Színes virágfejeit egyre gyakrabban használják a gasztronómiában is. Nyersen vagy kandírozva egyaránt feldobja a tányért. Íze enyhén mentás, de elsősorban nem ezért, hanem díszessége, mutatós jellege miatt használják hidegtálak, illetve gyümölcsételek díszítésére.
Akár palacsinta tésztába is süthetjük vagy tésztát készíthetünk vele. Szintén kedvelt fogyasztási módja a kandírozás.