A gondos és okos kertész egyik fő erénye a türelem. Tisztában van a természet törvényeivel és tisztelve azokat nem harcol feleslegesenaz elemekkel, mindent a maga idejében tesz. Nem dől be az első napsugarak csábításának és csak fokozatosan ébresztgeti a még szunyókálásra vágyó leandereit és egyéb teleltetett növényeit. Tudja, mikor kerülhetnek a teleltetett növények a szabadba és nem sokkolja a növényeit a türelmetlenségével, nem veszélyezteti egészséges életűket. Olvass tovább és legyél te is okos és türelmes kertész!
Ekkor kerülhetnek a teleltetett növények a szabadba
Kezdem rögtön a lényeggel. Hiába süt hétágra a nap és mutat plusz tíz fokokat nappal a hőmérő higanyszála, az éjszakák még hűvösek és a növények pihenésre vágynak.
Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy hiába kicsi az országunk, az egyes vidékek között gyakran 5-10 fok különbségek is lehetnek. Tehát az, hogy az ország melegebb területein nem fagynak el a növények, nem jelenti azt, hogy a magasabban fekvő tájakon, a hidegebb zugokban sem fognak.
Márciusban és áprilisban még lehetnek komoly fagyok, a május elejei fagyos szentekről nem is beszélve. Azzal sem teszünk jót a növényeknek, ha ki-be hordjuk őket. Az állandó hőingadozás megviseli a téli pihenőidőszakban legyengült növényeket.
A leander, a muskátli, a murvafürt és a többi bent telelő növény csak akkor vihető ki biztonsággal a szabadba, ha a nappali hőmérséklet tartósan 5-10 fok felett van és éjszaka tartósan nem megy 0 fok alá a hőmérséklet. A tartósan alatt nem egy-két napok értek, hanem minimum 1-2 hetet.
Mi általában óvatosak vagyunk, de pár évvel ezelőtt az április elejei szabadba rakást is megsínylette a pálmánk. Az enyhe márciusi napok megtévesztettek és túl korán kiraktuk a kertbe. Április közeépn jött a hó és a fagy. A szívünk szakadt meg, amikor le kellett vágni az elfagyott, fekete ágakat és szinte csak a közepe maradt meg.
Növények felkészítése a szabadba kerüléshez
Február végén, március elején persze már elkezdhetjük ébresztgetni a teleltetett növényeinket. Megkezdhetjük a gyakoribb locsolást, tápoldatozást és az esetleg metszéseket.
Február végén, március elején – amikor már kint is ébredezik a természet – jön el az ideje a téli álmukat alvó balkonnövények ébresztésének. Ilyenkor lehet elővenni a téli pihenőre kárhoztatott muskátlikat és felkészíteni azokat a nyári virágpompához. Összefoglaltam, hogy mit kell tenned, hogy idén is csodálatos legyen a muskátli a teleltetés után arra is adok ötletet, hogy lesz még több muskátlid a nyáris szezonra.
A balkonnövények metszése a tavasz egyik legkorábbi feladata. A metszéssel nem csak formázzuk a növényeket, hanem új hajtások nevelésére és virágzásra is ösztönözzük. Ebben a bejegyzsében a legkedveltebb teleltetett növények, pl. leander, citrusfélék, muskátli, fűszernövények, valamint a rózsa metszési praktikáit gyűjtöttem össze.
Az élesztős lötyi egy természetes, vegyszermentes tápoldat, ami elősegíti a virágzó és zöldnövények, valamint zöldségek fejlődését. A növények imádják és dús virágzással, bő terméssel meg is hálálják, ha időnként ezzel az élesztős locsolással kényezteted őket. Az élesztős lötyi, vagyis az élesztős tápanyag nem más, mint egy hatásos és olcsó szer, ami csodát tesz a kert és a balkon növényeivel. Máris mutatom, hogy készíthető el és hogy használható locsoláshoz az élesztő alapú tápoldat.
De ne csak én papoljak. Nézzünk néhány olvasói intelmet is!
Gyakorlott kertészkedő olvasók intelmei és tapasztalatai
Pribelszki Mária: „Minden évben megírom ezt a posztot, mert az emberek merényletet készülnek elkövetni a virágok ellen:-((((( Mindenkit óvok attól, hogy a téli álmukat alvó növényeket kitegyék és sokkos állapotba kerüljenek. Még alszanak a teleltetőben.
Mindaddig nem lehet kirakni Őket amig a kinti ÉJSZAKAI hőmérséklet TARTÓSAN!!! el nem éri azt az értéket, amelyen bent tartottátok. Ez a kora tavaszi idő nagyon csalós. A föld vizes, sáros, nedves minden, még nincs olyan ereje a napnak, hogy kiszáritotta volna, hiszen a múlt héten még hó volt és kemény fagyok. Mire kienged a föld fagya és megszikkad a talaj kell pár esőmenten nap és hét.
A virágoknak még kb. 1 hónap kell a teleltetőben, ameddig úgy beindulnak gyökérről is, hogy a kártevőkkel szemben védetté lesznek. Csak óvatosan a kirakodással!!! Tavaly április 19-én 4 napig takartam, mert esett a hó és fagy volt. Szétidegeskedtem az agyam. 100 leanderrel nem lehet ki/be ugrálni.”
Rein Tünde: „Teljesen igazad van Mária. Hajlamosak vagyunk az első melegebb napon kitenni a virágokat, aztán csodálkozunk, hogy megfáztak. Még áprilisban is vannak hideg éjszakák, nemhogy márciusban. Én a déli fekvésű erkélyre rakom ki őket „szoktatni”, ahonnan könnyen be tudom hozni éjszakára.”
Kovács Anikó:”Így van! Az én nagymamám soha nem pakolta ki még a leandereket sem március 20-dika előtt. És soha, de soha nem ment neki tönkre egy virága sem. Ő is azt mondta, hiába van meleg, csalóka az idő. És igaza is volt, mert előfordult, hogy április elején vissza kellett venni még a télikabátot is, főleg ha húsvét is volt. Csodálkozva olvasom, hogy egyesek mennyi mindent kipakoltak hirtelen. Aztán mérgelődnek majd, ha esetleg jön egy hideg. Türelem.”
Nem kell sietni, mindennek eljön az ideje
Berencsiné Czomba Katalin:”Én is csodálkozva olvasom, hogy már ki akarják tenni a bent telelő növényeket. Várjunk még!”
Gerber Gabriella: „Nem mindegy, hogy milyen teleltető helyről visszük ki a leandereinket. Hideg, sötét helyről arra ajánlatos ügyelni, hogy lehetőleg ne napsütéses időben tegyük ki őket, de a hideg nem lesz újdonság számukra, és nincsenek veszélyeztetett friss hajtások. A még alvó növénynek kevésbé árt a fagy, de azért legyünk ilyenkor is óvatosak.
Nagyobb veszélyben vannak a melegebb helyen már hajtásnak indult leandereink, egyrészt a hidegebb körülmények, főleg éjszaka, sokkolhatják őket, tehát ebben az esetben ne siessünk nagyon a kihordással, bár ezt nehéz megállni éppen azért, mert a beinduló hajtásokat szeretnénk mihamarabb szabad levegőn tudni. Pedig ezek a friss hajtások nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen a legkisebb éjszakai fagy is komoly kárt tehet bennük, elfagyásuk esetén az egész növény korcsosulhat.
A másik nagy veszélyforrás a napégés, ezért a kitelepítést követően 2-3 hétig, amennyiben közvetlen déli napfényt kapnak, érdemes hálót szerelni föléjük, de lehet őket úgy elhelyezni, hogy csak délelőtti, vagy délutáni napot kapjanak, igaz, olyan részeken hidegebb van.” – idézet egy leander szakoldalról és az én tapasztalataim szerint is így van.”
Visky Kati: „Tavaly a begóniákat a május hideg napok előtt megvettem, mert nem nyugodtam, augusztusban tértek magukhoz, úgyhogy inkább óvatosan!!!”
Fő az óvatosság
Hamari Imréné: Persze hogy ellentmondásosak a kommentek, mert bármilyen kicsi ez az ország, azért vannak különbségek az időjárásban. Nézz szét a közvetlen környezetedben, és kérdezd azt a szomszédasszonyt, akinek a legszebbek a virágai a környéken. Én is mindig azt hiszem, hogy azzal korábban lesz tavasz, hogy kirakom a virágokat, aztán meg takargatom őket.”
Fazekas Bori: „A korai kivitelnek is megvannak a maga előnyei és persze a hátrányai is, ha szerencséd van, és jó idő lesz, nem tudod pótolni ezt a korai időben megélt fejlődést, a friss, de gyenge napsugarat, a friss levegőt, hátránya az, hogy lehet még fagy, ilyenkor fel kell készülni, mely növényeket húzom be a házfal mellé, a teraszra, melyeket az előszobába és melyekre dobok rá egy takarót, papírdobozt.”
Palotás Lilla: „Én is félek még a fagyoktól így nem teszem ki őket. Nálunk sajnos szokott lenni később is. De bárcsak jönne már a jégtörő, sugaras,
gallyat lombosító,
rügyet rojtosító,
mindenféle madarakat
víg versre tanító tavasz! 
Nagyon köszönöm a hasznos olvasói tanácsokat!
Az okos más kárán tanul. Légy türelmes! Majd eljön a kipakolás ideje is!