A talaj a növények éltető közege. Egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes növényeknek milyen talajt biztosítunk. Egy rossz talajválasztás a talajra különösen érzékeny növényeknél akár végzetes is lehet. A talajjavításra több módszer is létezik, most a talajjavítás legfőbb alapanyagait és házi praktikáit gyűjtöttem össze.
Talajjavítás módszerei
Legjobb, ha a növények igényének megfelelő virágföldet választunk, ami megfelelő összetételű és ph értékű.
A talajjavítás legegyszerűbb módja a levegőztetése, vagyis az ásás és kapálás. Az is megoldás, ha az adott talajhoz egy más fajta talajt keverünk, pl. tőzegeshez homokot.
A másik lehetőség valamilyen adalékanyag adagolása, hogy javítsuk a talaj tulajdonságait. Az adalékanyag lehet szervetlen ásvány, vagy szerves anyag. A szerves trágya, vagy műtrágya javítja talaj szerkezetét és a használhatóságát.
A háztartásban található, kidobásra szánt növényi részek falhasználása az egyik legjobb módja a talajjavításnak. Legismertebb és legyegyszerűbb módszer a házi komposztálás.
Talajjavítás alapanyagai
Szerves trágyák
A szárított szarvasmarhatrágyától sokan félnek, mert büdösnek vélik. Az érett trágyának ezzel ellentétben jellegzetes, enyhe, édeskés illata van. Magas nitrogéntartalma miatt kedvelt talajjavító. Magas humusztartalma és morzsalékos szerkezete a növények begyökeresedését és kezdeti fejlődését hatékonyan támogatja. Nitrogéntartalmát egyenletesen adja le, ezért utólagos talajjavításra bármilyen növényhez alkalmas.
Natúr tőzeg
A tőzeg elhalt növények bomlásterméke, ami vízzel borított és levegőtől elzárt környezetben, különböző biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén alakul ki. Savanyú kémhatást kedvelő növények termesztő közegeinek alkotórészeként, illetve szerves anyagban szegény homoktalajok javítására kiváló.
A bomlottság mértékétől függően megkülönböztetünk: fehér, barna, és fekete tőzeget. A fehér tőzegben még jól láthatóak a növények rostjai, a barna tőzeg már bomlottabb. Még ebben is láthatóak a rostok, de már sokkal kisebb mértékben. A legidősebb a fekete tőzeg, ez már teljesen földszerű anyag, a növényi rostok már alig látszanak benne.
Tőzeget főleg a talaj szerkezetének javítására használunk, de 40-50% szerves anyag-, 2-3% nitrogéntartalma miatt önálló trágyaként is megállja a helyét.
Kókuszrost
A kókuszrost a kókuszdió üzemek mellékterméke, amit eredményesen használhatunk talajkeverékekhez, csíráztatáshoz, gyökereztetéshez. PH értéke 6,5-7,5 közötti, csíramentes, penészedésre nem hajlamos.
Agyaggranulátum
Az agyaggranulátum nem más, mint különböző szemcse nagyságú, égetett agyaggolyó. Talaj szerkezetének és víztartó képességének javítására, vagy önmagában vízkultúrás növénytermesztésre is alkalmas. A golyók a földdel ellentétben nem tömörödnek, így az mindig szellős marad. Nincs rothadás és penészedés, ezért a növény gyökereit levegősen, egészségesen tartja. Az agyaggranulátum jól felszívja és sokáig tárolja a vizet, ezért balkonnövényekhez is ideális. A vizet lassan adja le, így hosszú ideig fennmarad a talaj nedvessége és napfény hatására sem szárad ki. Kiválóan használható a cserepek földjének dekorációs fedésére és víztartó rétegeként is.
Perlit
Perlit egy fehér, porózus, könnyű szemcsés anyag, amit kőzet hőkezelésével érnek el. A perlit teljesen steril és csíramentes, ph értéke 6,8 -7,1, javítja a talaj szerkezetét és víztartó képességét. Környezetbarát termék, a szemcsék sok levegőt és sok vizet képesek befogadni. Önmagában és adalékanyagként adható a virágföldhöz. A kertészeti perlit, főleg a durvább, az egyik legjobb gyökereztető közeg a leandereknek, biztosítja a jó vízelvezetést és vízmegtartást valamint a gyökerek levegőztetését. A talajjal 25-50-75 százalékos arányban keverve szaporító és nevelő közegként is használható. Az egy rész durva perlit, egy rész tőzeg valamint egy rész homok keveréke is jól használható gyökereztető közeg.
A virágföldben időnként felbukkanó sárga bogyók sok embert, főleg a kezdő kertészeket megrémítenek. Petéknek vagy bármilyen kártékony dolognak vélik. Bejegyzésemben segítek felismerni a műtrágya golyót és eloszlatni az ezzel kapcsolatos félelmeket.
Talajjavítás házi módszerei
Komposztálás
A kmposzt természetes talajjavító anyag, amit saját magunk is előállíthatunk a háztartási szerves hulladék komposztálásával. Javítja a talaj szerkezetét, fényelnyelő tulajdonsága pedig elősegíti a talaj felmelegedését, ami különösen tavasszal, a csíráztatás idején nagy előny. Vízmegkötő képessége miatt kevesebb öntözést igényel, növeli a növények betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képességét. A gyorsan kioldódó műtrágyával szemben lehetővé teszi a különböző tápanyagok folyamatos felvételét.
A komposztálás környezetbarát és költséghatékony módszer arra, hogya hulladékból értéket teremtsünk és tápanyagban gazdag humusszal ajándékozzuk meg a növényeinket. Olvasónk elárulja, milyen egyszerű praktikákkal varázsol a kidobásra szánt hulladékból tápanyagban gazdag földet, amit aztán bőséges burjánzással hálálnak meg a növényei. Kövesd a példáját!
Élesztős lötyi használata
Az élesztős lötyi egy természetes, vegyszermentes tápoldat, ami elősegíti a virágzó és zöldnövények, valamint zöldségek fejlődését. A növények imádják és dús virágzással, bő terméssel meg is hálálják, ha időnként ezzel az élesztős locsolással kényezteted őket. Az élesztős lötyi, vagyis az élesztős tápanyag nem más, mint egy hatásos és olcsó szer, ami csodát tesz a kert és a balkon növényeivel. Máris mutatom, hogy készíthető el és hogy használható locsoláshoz az élesztő alapú tápoldat.
Banánhéj
A kertészkedők örök vágya, hogy csodálatos növényeik legyenek és mindezt a legegyszerűbben, legtermészetesebb módon és költséghatékonyan valósítsák meg. Az élesztős tápoldat tapasztalatai után most arról meséltek az olvasók, hogy használható fel a banánhéj a kertben a virágzás elősegítésére.
A kávézacc kerti hasznosításáról sok mendemonda kering. Sokan jó szándékkal minden növényükre ráteszik, pedig a nem szakszerű gondozással akár tönkre is tehetik a növényt. Olvasók elárulták, hogy használják eredményesen a kávézaccot a kertben a növényekhez!