A szobanövények és teleltetett balkonnövények télen a nyugalmi időszakukat élik, így nincs szükségük plusz tápanyagra. Tavasszal és nyáron viszont annál inkább. Itt az idő, hogy tisztázzuk milyen növénynek milyen tápanyagra van szüksége az egészséges fejlődéshez vagy épp a hosszantartó, dús virágzáshoz. Olvass tovább és elárulom, melyek a tápanyag választás főbb szempontjai.
Hogyan válasszunk tápanyagot? – tápanyag választás okosan
Ahogy a mi szervezetünk vitaminokat kíván az egészség fenntartásához, a növények fejlődéséhez, a virágok és termések kifejlesztéséhez elengedhetetlenek a tápanyagok. Az éltető szervetlen anyagokat (ásványi anyagokat) a talajból a víz segítségével veszik fel és a fotoszintézis során hasznosítják.
Ha a növények ne jutnak elegendő és megfelelő tápanyaghoz, akkor fejlődésük elmarad vagy akár a végzetüket is okozhatja.
Növények számára legfontosabb ásványi anyagok (makróelemek)
- nitrogén (N),
- foszfor (P),
- kálium (K),
- kalcium (Ca),
- magnézium (Mg),
- kén (S).
Ezeket a nélkülözhetetlen anyagokat szokás makróelemeknek is hívni. Zárójelben a vegyjelük található, amit a termékeken is feltüntetnek. Ugye emlékszel még a kémia órákra?
Mikroelemek (nyomelemek)
Mikroelemekre sokkal kisebb mennyiségben van szükségük a növényeknek.
- vas (Fe),
- bór (B),
- cink (Zn),
- mangán (Mn),
- réz (Cu),
- molibdén (Mo).
Tápanyag választás szempontjai
A növényeknek az egyes fejlődési szakaszukban más-más anyagokra van szükségük. Növekedési vagy vegetatív szakaszban, amikor a szárakat és a lombokat növesztik sok nitrogénre van szükségük. Ilyet kell adni a levéldísznövényeknek (filodendron, fikusz fajok, jukka, pálmák, stb).
A virágzáshoz és a termések kifejlesztéséhez azonban a foszfor és a kálium nélkülözhetetlen. Ebből adódik, hogy a virágos szobanövények és a balkonnövények is magas foszfor- és káliumarányú tápoldatot kívánnak.
Szakértő, gyakorlott szemek észreveszik a növényeken a hiánybetegségeket. Az élénk zöld szín az aktív növekedés jellemzője. A sárguló levelek tápanyaghiányra utalnak, legtöbbször a nitrogén hiányára. De ugyan így sárgaság jellemzi a vas vagy kálium hiányt is.
A szabadföldbe ültetett növénynél ritkán jelentkezik tápanyag hiány, mert a talajból fel tudják venni a szükséges anyagokat.
A cserépbe, balkonládába szorított növények talaja hamar elfárad. A felélt ásványi anyagokat tavasztól őszig folyamatosan pótolni kell. A frissen ültetett növényeket azonban 6-8 hétig nem kell trágyázni, mert addig tart a föld tápanyag tartalma.
Rengetegféle tápoldatot árulnak, fontos, hogy mindig megfelelő összetevőjűt válasszuk és tartsuk be a használati utasítást.
Az általános tápoldat a virágzó és levéldísznövényekhez egyaránt jó.
Kaktuszok és pozsgások számára alacsony nitrogéntartalmú, magas foszfor- és káliumtartalmú tápoldat az ideális.
Virágzás indító tápoldat, ahogy a neve is mutatja a virágképződést segíti.
Kaphatók speciálisan egy-egy növényfaj igényeihez kevert tápok, pl. muskátli-, orchidea-, citrusféle-, stb táp is.
Élesztős lötyi, az olcsó és hatásos tápanyag
Az élesztős lötyi egy természetes, vegyszermentes tápoldat, ami elősegíti a virágzó és zöldnövények, valamint zöldségek fejlődését. A növények imádják és dús virágzással, bő terméssel meg is hálálják, ha időnként ezzel az élesztős locsolással kényezteted őket. Az élesztős lötyi, vagyis az élesztős tápanyag nem más, mint egy hatásos és olcsó szer, ami csodát tesz a kert és a balkon növényeivel. Máris mutatom, hogy készíthető el és hogy használható locsoláshoz az élesztő alapú tápoldat.
Élesztős lötyi: élesztős locsolás csodát tesz a növényeiddel