A sárgaviola (Erysimum cheiri) igen kedvelt, magasra növő kétnyári növény. Nyáron nemcsak világító virágpompájával hívja fel magára a figyelmet, hanem ráadásul kellemes, mézszerű illatot áraszt, amivel magához vonzza a méheket és a dongókat is. Bár a kemény fagyokat nem tűri, gondozása igen egyszerű, az elszóródott magjai is rendre kikelnek.
Sárgaviola (Erysimum cheiri) származása
A sárgaviola (Erysimum cheiri, korábban Cheiranthus cheiri) Dél-Európából, Görögországból származik, vadon, sziklafolyosókon nő. Már évszazadokkal ezelőtt is ott díszelgett a kolostorok és a parasztházak kertjeiben is. Kerti növényként szerte a világon termesztik.
Gyakran rövid életű évelő növényként hivatkoznak rá, de a legszebb a második évében lesz, így szerencsésebb, ha kétnyári növényként gondozzuk és gondolunk rá.
Nem tévesztendő össze a nyári vagy másnéven kerti violával (Matthiola incana), ami szintén illatos és többek között sárga színben is pompázik.
Sárgaviola fajták
A fajtákat alacsony (25-30 cm) és magas (40-60 cm) példányokra oszthatjuk. A kicsi, töröm formák közé tartoznak a „Bedder” és a „Tom Thumb” fajták, gyakran árga, narancs, piros, rózsaszín és fehér színkeverékekben.
A magas növésűeket, mint a telt virágú „Buschlack” fajták, szintén keverékként lehet kapni.
Gyakran – aspeciális fajta megnevezése nékül – csak az áll a csomagoláson, hogy „keverék” vagy „díszkeverék”.
A rokon fajtájú Erysimum suffruticosum típusból általlában csak a sárgán virágzó, intenzív illatú, csak 25 cm magas „Goldstaub” kapható a kereskedelemben.
Sárgaviola jellemzése
Ismertetőjegyei: magasra növő kétnyári növény, sötétzöld, kissé szürkés árnyalatú hosszúkás, vékony levelei vannak. Lágyszárú évelő, egy vagy több erősen elágazó szárral, amelyek 15 – 80 cm magasságot érnek el. A levelek általában keskenyek és hegyesek, és akár 20 cm hosszúak is lehetnek.
Virágok: markáns illatúak élénk sárgák, barnás-vörösek vagy narancsosak, előfordul piros és mályvaszínű változatat is, a virágok lehetnek egyszerűek és teltek is.
A szár tetejét 10-30 erősen illatozó, nektárt hordozó virágból álló, gombóc alakú virágzat foglalja el. Mindegyik virágnak lilás-zöld csészelevelei és lekerekített szirmai vannak, amelyek két-három centiméter hosszúak, és élénk sárgától a vörösig és liláig terjednek. A virágok meglehetősen nagyok, átmérője 20, ritkán 25 milliméter. A beporzást méhek és poszméhek végzik.
A virágok maguktól lehullanak, és hosszú terméseket hagynak maguk után.
Virágzási idő: májustól júniusig
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem mérgező, nem fogyasztható
Magasság: kifejlett növény magassága virággal együtt akár az 80 centimétert is elérheti
Cserépben nevelhető-e: igen, cserépben ismegél, de földje hamar kiszárad, így gyakori öntözést igényel, nem télálló, így télre fagymentes helyre kell rakni
Sárgaviola gondozása
A sárgaviola a napos helyet szereti, bírja a tűző napot is, de fényárnyékban is megél. A mérsékelten meszes, kevésbé kötött talajokat kedveli.
Vízigénye átlagos, mérsékelten öntözzük, de tartsuk egyenletesen nedvesen a talajt. Erős tavaszi szárazság esetén gyakran öntözzük.
Ültetés előtt lássuk el a földet komposzttal, majd közvetlenül a virágzás megkezdése után locsoljuk meg tápoldattal. A cserepekben lévő növényeknek ajánlatos két hetente tápot adni.
Mint a többi kétnyárinál, például az árvácskánál, az első évben kell a magot elvetni ahhoz, hogy a második évben gyönyörködhessünk a virágokban.
Szaporítása, vetése
A sárgaviola szaporítása magvetéssel történhet. A magokat május – júniusban szórjuk el. Majd alaposan fedjük le földdel, mivel kifejezetten sötétben csírázik. 4-6 hét múlva egyenként pikírozzuk a magoncokat cserepekbe. Majd világos, és hűvös 5-10 °C-os helyen teleltessük át a növényeket.
Sárgaviola ültetése
A palántákat nyár végén, ősz elején teleltetés helyett a végleges helyükre is ültethetjük. Azonban jó tudni, hogy nagyon hideg teleken a fagyok károsíthatják, ezért célszerű cserépbe ültetve átteleltetni vagy takarással óvni.
A cserépben átteleltetett sárgaviolákat tavasszal ágyásokba, balkonládákba vagy cserepekbe ültessük 20-25 cm-es ültetési távolságra.
Ha hagyjuk elszóródni az érett magokat, akkor azok maguktól is kikelnek.
Sárgaviola kártevői, betegségei
A sárgaviola jól ellenáll a kártevőknek és betegségeknek, azonban a meztelencsigák és a csigák előszeretettel látogathatják.
Időnként földibolha, lsiztharmat, szürkepenész károsíthatja. Mindezt megelőzhetjük, ha kellő távolságra ültetjük a töveket egymástól. Kerüljük a nitrogéntartalmú tápanyagokat, a túlságosan nedves körülményeket és locsoláskor a levelek elázását.