A rózsafánk sütésének nincs nagy hagyomány nálunk. Gyerekkoromban a szalagos farsangi fánk és az egyszerű túrófánk mellett csörögefánk volt még a farsangi időszak sztárja. Pár éve fedeztük csak fel a rózsafánkot, ami a csörögefánk tésztának új köntöst kölcsönöz, sokkal mutatósabb, mint elődje.
A fánk édes sütemény, amely általában kelt tésztából készül, és rendszerint porcukorral, lekvárral kiegészítve kerül fogyasztásra.
„Magyarországon a 19. század tájékán terjedt el a manapság igen népszerű finomság; az étel eredetéről számos teória létezik; a közismert legenda szerint Marie Antoinette francia királynéhez köthető az elterjedése, mások szerint pedig Bécsből származik.
Kedvelt változatai a képviselőfánk, a forgácsfánk, a farsangi fánk, a csőregefánk, illetve a szalagos fánk. Magyarországon a fánk fogyasztása a farsanghoz kötődik: a farsangi fánk népszerű böjt előtti csemege, ekkor a keresztény hagyományok szerint érdemes minél több fánkot enni a falánk élvezetek megvonása előtt. A népi hiedelmek szerint a fánk a párkeresés egyik szimbóluma: a lányok egy-egy fánk ajándékba adásával jelezték a fiúknak szimpátiájukat.” – olvasható a wikipédiában.
Rózsafánk recept hozzávalói:
- 25 dkg liszt,
- 3 tojássárgája,
- 1,5 dl tejföl,
- 5 dkg vaj,
- 1 csipet só,
- 5 dkg porcukor a tésztába,
- étolaj a kisütéshez,
- porcukor a megszóráshoz,
- házi lekvár a tálaláshoz.
Rózsafánk elkészítése
- a tészta hozzávalóit alaposan összegyúrom,
- letakarva 10-15 percre a hűtőbe teszem pihentetni,
- a tésztát 2 mm vékonyra kinyújtom,
- 3 különböző méretű szaggatóval kiszaggatom, (én hullámos formát használtam, hogy a végeredmény még mutatósabb legyen),
- mindegyik korongot 4 helyen bevágom,
- a korongok közepét tojásfehérjével megkenem és jól egymásra nyomom a három korongot,
- forró olajba teszem úgy, hogy a kis korong kerüljön először alulra,
- majd megfordítom és készre sütöm,
- porcukorral megszórom és lekvárt helyezek a rózsafánkok közepébe (természetesen finom házi baracklekvárt használtam).
Jó étvágyat!