Egy szép kertnek elengedhetetlen kelléke a víz. Ezzel a kijelentéssel nemcsak arra gondolok, hogy az esővízen túl további vízre van szükség a növények öntözéséhez. A természetközeli kerthez rengeteget hozzáad egy álló vagy csörgedező víz. A víz és kert harmóniáját egy kerti tóval, egy szökőkúttal vagy egy csobogóval is megteremthetjük. Az álomkertben mindez együtt van. A víz nyugtató, élénkítő és frissítő hatása egyaránt enyhülést hoz a testnek és a léleknek.
Víz és kert harmóniája az álomkertben
Sinka Erika kertjében, a Zöld Pagonyban barangolhatunk ismét, ahol a víz és kert kapcsolatáról tudhatunk meg többet.
A kert látogatóját először a dúsan kialakított utca rész fogadja, ahonnan szinte alig lehet belátni, ezzel a maximális intimitást adva meg az adott területnek. Mindezzel persze felkeltve a kíváncsiságot : vajon mi lehet a kapun belül?
Ahogy belépünk a kertbe, a levegő megtelik a rengeteg növény által párologtatott oxigéndús levegővel és illatokkal. Gazdag és változatos (magas és alacsony) fák, bokrok, cserjék jelzik a kert határát. Ennek a területnek a tájolása észak, észak-nyugati, itt mindig kellemes és üde a levegő. Az ide ültetett növényeket nagy gondossággal kellett megválogatni, hiszen árnyékos-félárnyékos részek, valamint száraz-nedves talajszükséglet váltakozik.
Mivel ez egy frekventált terület (a látogató itt szívja magába az első pillanatokat, itt éri az első kedvező benyomás) a növények kiültetésére, párosítására nagy gondot kellett fordítani. Az ide ültetett növényeknek nemcsak összhangban kellett lenniük, de természetesnek és visszafogottnak is, hiszen ez volt az alap követelmény.
A kert kaputól a bejárati ajtóig a járda kissé íves vonulatot vesz, amit a nagyméretű agyagcserépbe ültetett hortenziák még jobban kihangsúlyoznak. Bejárati ajtó méretek közül olyat választottunk, ami épp elég ahhoz, hogy akár nagyobb tárgyat is be tudjunk vinni rajta, ugyanakkor marad elég helyünk terjedelmes cserepes növények elhelyezésére is az ajtó mellett.
Tavasszal sok hagymás növény óvatosan dugja ki fejecskéjét (jácintok. nárciszok, vad tulipánok, krókusok, díszhagymák, ibolyák, kankalinok, téltemetők). Nyáron hortenziák, tűzgyöngyvirágok, árnyékliliomok, páfrányok népesítik a bejáratot. Ősszel hanga félék, díszkáposzták díszlenek. Alapvetően (hogy ne legyen sötét és rideg) dominál a fehér és a világos rózsaszín, ezáltal romantikus, buja, friss hatása van ennek a területnek. A növények mellett kerámiák is színt és formát visznek az összeállításba (főleg ősszel).
Az ív belső részében alacsony falú, terméskőből (ugyanaz, mint a járda és a lakóépület homlokzata) kialakított csobogó található. Ez a kialakítás természetessé és intenzívvé teszi az amúgy enyhe kanyart. Mivel gazdag növényzet veszi körül, japán juhar, tiszafa, cserjés hortenziák, babérmeggyek, oszlopos tuják, ezért csak jelzés értékű a csobogó növénnyel való beültetése (Carex).
Mozgalmasságról a csobogóban lévő szökőkút gondoskodik. A hely vezérnövénye, az évek során tekintélyes méreteket öltött Ezüst juharfa. Nemcsak az itt lakók élvezik a bejáratnak ezt a részét, hanem a madarak is szívesen járnak ide szomjukat oltani, valamint néhány varangyos békának évek óta kedvenc helye.
Nagyon köszönöm Erika!