A levendula az utóbbi évek egyik slágernövénye. Ezen nincs is mit csodálkozni. Az egyszerűen gondozható és sokoldalúan felhasználható illatos szépség jól illik a hagyományos és a modern kertekbe egyaránt. A levendula ápolás és felhasználás rejtelmeibe most tapasztalt levendula tartó olvasók engednek betekintést.
Levendula magyarországi megjelenése
A Délkelet–Ázsiában őshonos, Európában a rómaiak által a Földközi-tenger vidékén elterjedt levendula az egyik legsokoldalúbb fűszer- és gyógynövényünk. Legfőbb termelője ma is Dél-Franciaország, főleg Provance-ban találunk végtelenül illatozó lila levendulamezőket.
Kedveli a száraz, napos, sziklás helyeket, de jól alkalmazkodik a környezethez, így sikerrel nevelhető hazánkban is. Az 1920-as években a Tihanyi-félsziget vulkáni köves lankáira telepítették az első levendula ültetvényt. Pár éve Tihanyban Levendula ház nyílt, illetve az évente megrendezett Levendula Fesztivállal várják a lila virág szerelmeseit. Napjainkban azonban már Pannonhalmi Apátság gazdasága termeli a legtöbb levendulát.
Mi a különbség a levendula fajták közt?
Többféle levendulát ismerünk, két fő fajtája, a francia és az angol átteleltethető hazánkban is.
A francia levendula (Lavandula angustifolia) az elterjedtebb, amit népi elnevezéssel orvosi levendulának, keskenylevelű levendulának vagy közönséges levendulának is hívnak. A nevét onnan kapta, hogy az első tövek Franciaországból származtak.
A francia levendula gyorsan bokrosodik, télálló és akár 40-50 évig is elél. A kifejlett növény magassága virággal együtt 60-80 cm, a bokrok átmérője 50-100 cm is lehet. Levele hosszúkás, 3-4 mm széles, 2-3 cm hosszú, ezüstös-zöld színű. Virágzata hengeres, 6-8 cm hosszú, színe a sötét kékeslilától a fakóbb ibolyakékig változhat. Az időjárástól és környezettől függően június elejétől egészen július végéig számíthatunk a virágzására.
Az angol levendula (Lavandula intermedia) aromája markánsabb, illata erősebb és fanyarabb a franciáénál. Nagyobb mennyiségű olaj sajtolható ki belőle, viszont fanyarsága miatt kevéssé értékes. Erőteljesebb növekedésű, magot nem hoz, csak tőosztással szaporítható. Virágzata tömött és hegyes, színe jellegzetes levendulakék. Levelei ezüstösebbek a franciáénál. Fagyra érzékenyebb, talaj- és vízigényesebb, mint a francia fajta. A francia levendulánál kb. egy hónappal később virágzik.
A spanyol levendula (Lavandula stoechas), amit olasz levendual vagy bóbitás levendula névvel is illetnek igen népszerű manapság. Jellegzetes tollas virágzata szabad körülmények között a francia levendulával egy időben jelenik meg. Kevésbé fagytűrő, mint a francia levendula, ezért célszerű konténerben nevelni és télen fagymentes helyen tárolni.
Levendula ápolás és felhasználás fortélyai – tanácsok az olvasóktól
Jekl Mónika: „Imádom a levendulát. Ház elé minisövénynek ültettem. Vegyesen. Fehér, rózsaszín, lila, kék. Remélem az aromája távol tartja a szúnyogot és odavonzza a pillangókat. Nagyon száraz helyen elél. Ezért választottam oda, ahol a fű kisülne. jól előkészített betrágyázott talajba ültettem, ősszel 1-2 alkalommal meglocsoltam. Különböző fajta. Van erősebb, lágyabb, kisebb, nagyobb, ezüstösebb, tömöttebb. A szaporítás hol sikerül, hol nem. Most kb. 20 tövem van. Ebből 7,5 saját hajtatás, a fél kérdéses…”.
Nagy Zita: „Én tavasszal visszavágom, ennyi. Igénytelen. Nem locsolom, nem tápozom, nem takarom télire és mégis ilyen lett. 
Dósa Franciska: „Ha virágzás után az elszáradt virágoknál visszavágjuk, akkor még ősszel újra kivirágzik. A francia levendulát állítólag teleltetni kell, és nyáron is kényesebb, vízigényesebb. Idén ismét vettem, két éve sajnos megöltem őket 1 hónap alatt. Most védettebb helyre ültettem, gyakrabban locsolom, most gyönyörű.”
Seregi Ildikó: „Nálam mindössze 4 bokor van, ilyen hangulatot sajnos nem varázsolnak, de a kevés törődést, amit igényelnek, azt nagyon meghálálják. Mindenkinek csak ajánlani tudom, a kártevők is messze elkerülik őket. Tavaly ültettem először, nagyon igénytelen növény. Szereti a napos helyet és a lúgos talajt. A szárazságot is jól tűri. Idén már háromszorosára nőttek a bokrok. Virágzáskor a méhek gyakori vendégek a kertben. És ami még számomra nagy előny, hogy a csigák nem szeretik!”
Bakos Éva: „A rózsa és a levendula nagyon jó párosítás. A levéltetvek nem szeretik a levendulát.”
Baksa Ferncné Irén: „Én levágom a virágait mikor kinyílt és már egy kicsit hervadóak. Kis zacskókat varrtam és azokba teszem és a szobámba az ablak kilincsére akasztom. De össze is fonom és a ruhás szekrénybe is a fonatott beteszem. Télen kint van, megfigyeltem a rózsafáim azóta nem tetvesednek, a szúnyogokat is elűzi.”
Balogh Dezsőné: „Nálam kétszer virágzanak a levendulák, mert az első virágokat mindig levágom amint kinyíltak, majd szárítom őket. Az öregedő tövet úgy fiatalítom, hogy hajtást földdel betakarom és így lesz egyre több fiatal növénykém. 
Lévai Rózsa: Kinyílt virágot szedem, szárítom, majd kis vászonzacskóba belevarrom, s ráakasztom a gyapjútartalmú ruhák vállfájára. Még a szekrényekbe is rakok elszórtan.Hasznos és diszkrét illatot ad és molyűző.”
Visky Kati: „Nekem hagyományos, régi magyar fajta van. Napsütéses meleg helyre ültettem, tavasszal szoktam a szárazabb részeket visszavágni, vagy ha nagyon bokros. A virágokat teljes kinyílott állapotban ollóval vágva szedem, tálcán, textilen szétterítve szárítom, a száraz virágokat lemorzsolva illatzsákba téve szekrények illatosítására használom.”
Balogh Elekné Marika: „Cserepes növénykéket vettem, nevelgettem néhány hétig. Mikor kijelöltem a helyét kiderült nem lesz elég. Ezért ketté vágtam a töveket. Silány homokos földbe ültettem. Elvirágzás után levágom. Őszig még egyszer virágzik. Ezután csak tavasszal metszem vissza egyharmad részig. Már találtam magról kikelő növénykéket is. A virágokat csokorra kötöm, egy részét elajándékozom.”
Szabó Marianna: „Nekem magról kikelt a fal tövében, az biztos, hogy imádja a követ és a kavicsot, meg a belőlük áradó meleget.”
Dukánné Bolyki Zsuzsanna: „A levágott virágokat zipzáras párnahuzatba teszem és a hálószobába tartom. élire feltöltöm földel a tövét hogy ne fásodjon meg. A virágból még szappant is csinálok. Szegélynövénynek van ültetve, hangya meg levéltetű ellen.”