A leander gyökereztetése a legegyszerűbb és legolcsóbb módja annak, hogy leander gyűjteményünk fiatal növényekkel gyarapodjon. A magvetéssel ellentétben a vízben vagy dugványozással való gyökerezetetéssel szinte garantált a siker.
A mediterrán származású leander könnyű tarthatósága és szép színes virágai miatt igen kedvelt növény az erkélyekben és kertekben is. Ugyan sok vizet kíván, de jól tűri a hőséget és megfelelő gondozással hosszú évekig örömünket lelhetjük benne. A legnagyobb kihívást a leander teleltetése szokta jelenteni. Ha ez megoldott és akad még egy kis hely, jöhet a szaporítás.
A leanderek hosszú életűek ugyan, de időnként nem árt megújítani, kis növényeket nevelni belőlük.
Leander gyökereztetése magról
A leander magvetése nemcsak, hogy hosszadalmas, de némi meglepetéssel is szolgálhat, mert nagy valószínűséggel nem fajtaazonos növényt kapunk.
A leander szaporítása magról hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű, ezért csak is a legelszántabb kertészkedőknek ajánlom. Legegyszerűbben hajtások gyökereztetésével lehetnek új kis leandereink. Ráadásul a leanderág gyökereztetésével garantáltan az anyanövénnyel azonos színű és formájú virágaink lesznek. Ugyanez a leander magvetése esetén nem garantált. Talán ezért is olyan vonzó a magvetéses módszer a titkok kedvelői és a türelmesek számára. A továbbiakban tanácsaimmal segítek abban, hogy az apró magokból csodálatos leandert nevelhess.
Leander gyökereztetés dugványozással
Dugványozásnak azt ez eljárást hívjuk, amikor a növényi részeket közvetlenül a földbe dugjuk és megfelelő ápolással várjuk, hogy megeredjenek a növények.
Az egészséges növényről éles késsel vágjunk le erős, 12-20 cm hosszú hajtásdarabokat, úgy hogy az alsó szárcsomó alatt hagyjunk még 0,5-1 cm szárat. A bimbókat, az alsó leveleket szedjük le, mert ezek sok energiát elvonnának a növénytől és nem a gyökérképződésre koncentrálna. A félfás szárú növényeknél, mint pl. a leander, encián, bougainvillea mindenképp olyan hajtást válasszunk, amin már elkezdődött a fásodási folyamat.
Várjunk pár órát, amíg a levágott szár megszikkad. Jó minőségű táptalajba, 3-4 cm mélyre ültessük be. Félfás dugványoknál a növényrész fele kerüljön a föld alá. A növények körül nyomkodjuk le a földet, alaposan öntözzük be és takarjuk be, hogy biztosítsuk a páratartalmat. Gyökereztetést segítő szerrel még jobb eredményt érhetünk el.
A meggyökeresedésig árnyékos helyen rendszeresen öntözzük a kis növénykét. A 18-22 fokos hőmérséklet az ideális, a hely legyen világos, de tűző naptól mentes. Amíg nincsenek gyökerek, csak a levegőből tud nedvességet felvenni a növény, ezért párásítani kell.
Kiszáradás ellen legjobban úgy védhetjük a növényt, ha átlátszó fóliát húzunk rájuk vagy befőttes üveggel takarjuk, ami biztosítja a páratartalmat. Figyeljünk, hogy mindeig nedves legyen a föld. A gyökerképződéshez 2-4 hétre van szükség. A gyökeresedés megtörténtét új hajtások és levelek megjelenése jelzi. Ekkor vegyük le a takarást és mérsékelten öntözve a nagy növényekhez hasonlóan neveljük.
Vízben való gyökereztetés
A vízben való gyökereztetéssel pont olyan jó eredményeket érhetünk el, mint a dugványozással. Fontos, hogy ez a művelet is csak egészséges növény esetén lesz hatásos.
A 10-15 centis, félfás hajtásvégekről szedjük le a leveleket és virágokat. Némi szikkadás után vízzel telt üvegbe állítsuk a növényeket úgy, hogy 3-5 cm a víz felszíne alatt legyen. Érdemes sötét üveget használni, mert az összegyűjti a napsugarakat és melegebben tartja a vizet.
Ha a hajtás vége barnul, akkor cseréljük ki vizet és vágjuk le a barna részt. A vízbe tett hajtásokon általában 10-20 nap alatt jelennek meg a gyökér kezdemények. Csak akkor ültessük tápdús földbe, ha már megerősödtek a gyökerek. Onnantól a kis leander gondozása megegyezik a nagy növényekével, azonban vegyük figylembe, hogy a kis növények sérülékenyebbek és fokozottan érzékenyek a fagyra.