A kövirózsa (Sempervivum) az igénytelen pozsgás növények sztárja. Sziklakertekben, erkélyen, háztetőn, üreges fatörzsekben egyaránt megél és nagyon jól mutat. Jól tűri a szárazságot, szinte semmiféle gondozást nem igényel. Kezdő kertészkedők részére is ideális, szépsége mellett sikerélményt is ad és időnként a virágait is megmutatja.
Kövirózsa, a szárazságtűrő növények sztárja
A kövirózsa (Sempervivum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.
Magyarországon két fajuk honos, mindkettő védett.
Az szerintem mondanom sem kell, nevével ellentétben a kövirózsának semmi köze a rózsához. Csupán szép formája után kapta a rózsa utótagot, épp úgy, mint a tavirózsa vagy tubarózsa, amelyeknek szintén nincsenek rokonságban a rózsákkal.
A kövirózsa a pozsgások, más néven a szukkulensek közé tartozik a kaktuszokkal és varjúhájakkal egyetemben. A rómaiak és a görögök csodaerőt tulajdonítottak neki. Úgy tartották, hogy megóvja a házat a villámcsapástól, ezért is hívták Jovis barbának, azaz Jupiter szakállának. Jupiter volt a ég, az eső, a hó és a mennydörgés ura, az állam és a család főistene.
A Földközi-tengert övező hegyvidéki lejtők sziklás, napsütötte helyeiről származik. Szárazságtűrésének és igénytelenségének köszönhetően ma már szinte az egész világon találkozhatunk vele.
Vastag, víztárolásra alkalmas leveleik zöldtől a lilán, a barnán át a vörös színig fordulhatnak elő. Virágaik csoportosan, egy virágszár csúcsán nőnek, rózsaszín, sárga vagy fehér színben pompáznak. Virágzás után a középen elhelyezkedő anyanövény többnyire elpusztul.
Több fajtája is létezik. A legismertebb fajtája a fali kövirózsa (Sempervivum tectorum) fagytűrő, egész évben a kertben, az erkélyen maradhat. Nagyon gyorsan szaporodik, hamar benövi az edényét.
Locsolásra sem igen van szüksége, jól tűri a vízmentes időszakot. Gyorsabban fejlődik és szaporodik, ha kellő mennyiségű vízhez jut. A pangó víztől azonban óvjuk, mert azt nem viseli el.
A legtöbb fajnál az új kis növények kis indákon nevelkednek. Legegyszerűbben ezeknek a kis indáknak a leválasztásával és elültetésével szaporíthatjuk. Ültetésére a legalkalmasabb időszak a nyár eleje-közepe.
A fagytűrő fajták mellett szép számmal találunk teleltetést igényő fajtákat. Ezek nem viselik el a fagyokat, téli kertben vagy 5-8 fokos helyiségben érdemes teleltetni őket.
Ilyen például az amerika kövirózsa vagy a mongol kövirózsa.
Forma és színgazdagságukat kihasználva izgalmas és trendi összeültetéseket késszíthetünk a kövirózsákból. Arra azonban figyeljünk, hogy azonos igényű fajtákat ültessünk össze. Ne keverjük a fagytűrő és teleltetést igénylő fajtákat, mert a fagytűrők bent, a teleltetendők pedig kint halálra vannak ítélve.