Site icon Balkonada

Angol kékszakáll (Caryopteris) jellemzése, gondozása

A csodálatos színű angol kékszakáll (Caryopteris) egyre kedveltebb növény hazánkban is. Az ősszel virágzó, aromás lombú virág gondozása egyáltalán nem macerás. Minimális gondoskodás mellett évekig díszíti a kertet.

Angol kékszakáll származása, jellemzése

Származása: a kékszakáll (Caryopteris) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó nemzetség, fás szárú fajokkal. Régebben a vasfűfélék (Verbenaceae) családjához tartozónak vélték, de átsorolták az árvacsalánfélékhez.

A nemzetségbe tartozó fajok közül az angol kékszakáll és a kínai kékszakáll a legjelentősebb. A két virág a leginkább színeiben tér el, a kínai változat liláskék színnű, míg az angol kékszakáll élénk sötétkék virágokkal díszít. Gondozásuk azonban teljesen azonos.

Ismertetőjegyei: Ősszel aromás illatú lombbal és kék virágaival gyönyörködtet. Sűrű, szétálló ágú, 50 – 100 cm-es cserje vagy félcserje, lombhullató bokor, szürkén szőrős hajtásokkal és levelekkel. Levelei lándzsásak, épszélűek vagy ritkán 1–2 fogúak.

Virágok: kék, kékeslila színű apró virágai vannak, amik tömött bugaszerű virágzatot alkotnak,

Virágzási idő: Élénk kék virágai augusztustól – októberig a hajtások végén bugaszerű leveles virágzatban nyílnak.

Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem fogyasztható, nem mérgező

Magasság: 0,5 – 1 m

Habitus: feltörő habitusú, sok hajtású, lándzsás levelei fonáki oldalukon szürkén molyhozottak.

Cserépben nevelhető-e: igen, de földje hamar kiszárad, így gyakori öntözést igényel, nem télálló, így télre fagymentes helyre kell rakni

Angol kékszakáll gondozása

A kékszakáll laza talajt, napos, meleg, védett helyet kíván. A szárazságot jól bírja. A pangó víz különösen télen veszélyes számára, gyökerei könnyen rothadnak.

Cserépbe, kőedényekbe, sziklakertbe ültetésre is alkalmas.

Fiatalon gyorsan nő, ezért laza, meleg talajon talajtakarónak is felhasználható. Napos, védett helyet igényel. Mérsékelten öntözzük, a pangó vizet nem viseli el. Augusztusig kéthetente adjunk neki tápanyagot. Tavasszal erősen visszavághatjuk.

Kékszakáll teleltetése

A kékszakáll az enyhébb fagyokat elviseli, de azért nem érdemes kockáztatni, érdemes a kertben levő növényeket takarni. Hajtása kemény teleken visszafagyhat, de ez a következő évi virágzást nem befolyásolja. Elfagyott hajtásait tavasszal vágjuk vissza vagy távolítsuk el.

A cserepes növények még érzékenyebbek, így ezeket a szabadban takarással védehetjük a fagyoktól. Még jobb, ha világos vagy sötét helyen, 5 – 10 oC -on zárt térben vészeli át a telet. A pihenő időben kevés vizet kíván, így csak ritkán öntözzük.

Angol kékszakáll metszése

Különösebb metszést nem igényel. Alakító, formázó metszést tavasszal és ősszel egyaránt végezhetünk.

Kékszakáll szaporítása

Magjait elszórja, amikből kis palánták kelnek ki, ezeket tavasszal érdemes átültetni az új helyükre. Félfás dugványról nyáron szaporítható.

Betegségei, kártevői

Kártevőknek és betegségeknek jól ellenáll.

Felhasználása

A kékszakáll csak dísznövényként használható. Nagyon szép ősszel, a virágzás idején, ami a főleg ilyenkor ritka színének is köszönhető. Kisebb cserepekbe ültetve csarabbal, vékony erikával vagy törpe őszirózsával társíthatjuk.

Dézsás nevelésre leginkább a „Heavenly Blue” (világos ibolyás kék) és a „Kew Blue” (sötét ibolyáskék) fajta a legalkalmasabb.

Exit mobile version