A japán rózsának is hívott japán kamélia (Camellia japonica), vagy egyszerűen csak kamélia igen szép, ugyanakkor kényes növény. A rózsának nem rokona, hosszútávú megtartása sem olyan egyszerű. A kamélia gondozása elég nagy kihívás még a gyakorlott kezeknek is. A legkisebb gondozási hibára azonnal a bimbók ledobásával reagál.
Japán kamélia (Camellia japonica) származása
A japán kamélia (Camellia japonica) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe és a teafélék (Theaceae) családjába tartozó faj. Európában a 18. században „Camellia” néven vált ismertté. Nevét felfedezője, a cseh származású jezsuita patikus és botanikus, Georg Josef Kamel tiszteletére kapta, aki először hozott Camelliát Európába a Fülöp-szigetekről.
Az elbűvölő virágokkal büszkélkedő fás szárú örökzöld cserje Kína és Kora, illetve Japán déli területén őshonos.
Európában először Milánó és Firenze környékén ültették. Mára számos szubtrópusi éghajlatú területre, így Madeirára is betelepítették. A mérsékelt égöv hidegebb részein, így hazánkban is szobanövényként tarthatjuk.
A gyönyörű, szabályos és ma már igen változatos színekben fellelhető virág már a 11. századtól kedvelt témája volt a kínai művészetnek, gyakran tűnt fel porcelánokon, különböző festményeken.
Európába átkerülve több írót, zeneszerzőt megihletett. Köztük ifj.Alexandre Dumas-t, akinek A kaméliás hölgy című regénye nyomán a kamélia nagy népszerűségre tett szert a 19. századi Franciaországban. A hsőnő ugyanis mindig egy kaméliát hordott magánál, ezzel mutatta meg a világnak szíve tisztaságát. A műből Giuseppe Verdi Traviata címmel írt operát, tovább népszerűsítve az egzotikus növényt.
Kamélia ismertetőjegyei
Fás szárú örökzöld. Japánban az eredeti („vad”) kamélia akár 15 méter magasra is megnő, a nemesített változatok 2–3 méteresre nőnek.
Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül. Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, bőrnemű, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.
A vadkamélia virága a rózsáéhoz hasonlít, szimpla és rózsaszínű. A kertészeti változatok virágai a legkülönfélébb árnyalatúak, fehér, halvány rózsaszín, pink és élénk piros színben pompáznak, léteznek cirmos változatok is, egy-egy bokron akár több szín is előfordulhat. A virág átmérője elérheti a 15 cm-t. Leggyakrabban dupla virágú változataival találkozunk.
Virágait többnyire február-márciusban hozza, de akár már januárban is megjelenhetnek.
Kamélia igényei és gondozása
A japán kamélia legjobban a félárnyékos vagy árnyékos védett helyeket kedveli.
A laza, savanyú, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli. Száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Ne ültessük meszes talajba, mert lúgos kémhatású földben levelei megsárgulhatnak. Télen világos, hűvös helyen teleltessük át.
Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja.
A hőigénye közepes, de fagyérzékeny.
A kamélia érzékeny a helyváltozatásra, a hőmérséklet változására, valamint a rendszertelen öntözést is nehezen viseli. Ha a dézsában nevelt kaméliát áthelyezzük vagy akár csak elforgatjuk, elhullajtja bimbóit.
Rendszeres, ugyanakkor körültekintő öntözést igényel. A túlöntözésre és a földje kiszáradására egyaránt érzékeny. Az öntözéshez, ha lehetőség van rá, használjunk esővizet. Tavasszal és nyáron savanyú talajt igénylő növények számára kifejlesztett tápoldattal tápoldatozzuk havonta.
Metszést nem igényel, de ha közvetlenül a virágzás után megmetsszük, azzal serkenthetjük az újabb virágképződést.
Kamélia teleltetése
Európa enyhébb éghajlatú vidékein gyakori, hogy szabadban nevelik, védett helyre, például kerítések, falak elé ültetve. Magyarországon a téli csapadék és az erősebb fagyok miatt dézsás növényként érdemes tartani.
Ősszel, a fagyok elől menekítsük be fagymentes, de hűvös és világos helyre. Csak a tavaszi fagyok elmúltával tegyük ki újra a szabadba.
Japán kamélia szaporítása
A japán kamélia dugványról szaporítható, amire a késő tavaszi és nyári időszak a legmegfelelőbb.
Kártevők, betegségek
A kamélia hajlamos a bimbóhullásra. Ennek hátterében a helyváltoztatás, hőingadozás és nem megfelelő öntözés egyaránt állhat.
Kártevők közül a levéltetvek, pajzstetvek és takácsatkák is megtámadhatják, valamint gombabetegségek is károsíthatják.
A meszes talajt nem bírja, lúgos kémhatású földben levelei megsárgulhatnak.
Felhasználása
A kaméliaolajat Japánban és Kínában évszázadok óta ismerik és használják különféle szépségápolási célokra, de jó ideje már a nyugati szépségipar is felfedezte jótékony hatásait. Ez az egzotikus szépségolaj rengeteg esszenciális zsírsavat tartalmaz, így hatékonyan ápolja és hidratálja a bőrt, illetve visszaállítja természetes ellenálló képességét. Emellett a haj-, kéz- és körömápolás terén is hasznos összetevő.
Egy kis érkesség: Coco Chanel francia divattervező olyannyira rajongott a kaméliáért, hogy bátran viselte magán, éppúgy, mint a No.5-ös parfümjét. A virág egyre erőteljesebben jelent meg terveiben: hol a kis fekete ruha kísérője lett, hol egyszerűen csak megszépült tőle a gyöngyházas cipellő.