A borsmustár (Eruca vesicaria) vagy ahogy jobban ismerjük, a rukkola gondozása hasonló a szintén a Földközi-tenger vidékéről származó saláta- és fűszernövények ápolásához, például a bazsalikomhoz. Fogyasztása főleg mediterrán vidékek ételeivel elterjedt.
Származása: borsmustár (Eruca vesicaria) vagy más néven a rukkola Földközi-tenger környékéről származik, a keresztesek (Brassicaceae) családjába tartozik
Ismertetőjegyei: egynyáriként termesztett salátanövény és fűszer, leveleinek fűszeres, diószerű ízük van
Betakarítási idő: májustól októberig
Fogyaszthatóság, mérgezőség: fogyasztható, elsősorban ezért termesztjük
Magasság: 10 – 20 cm
Habitus: élénkzöld karéjos vagy mélyen csipkézett, lándzsás levelekből tőlevélrózsát
Cserépben nevelhető-e: igen
Rukkola gondozása
Gondozása: Napos, félárnyékos helyet kíván. Tavasztól őszig folyamatosan vethető 15-20 cm tőtávolságra vagy szórva, vékonyan takarva. Cserépben, illetve balkonládában is kiválóan megmarad.
Rendszeresen öntözzük, de a pangó vizet kerüljük. Vetés után 1-2 héttel alacsony tápanyagtartalmú, illetve alacsony nitrogéntartalmú trágyát alkalmazzunk.
Betakarítása: vetés után 3-4 héttel egyesével szedjük le a leveleket.
Felhasználása: Gyermekláncfűre hasonlító levelei borsos-diós-mustáros ízűek. Nemcsak finom, hanem egészséges is. A-, C-, és K-vitamin-tartalma figyelemreméltó, de tartalmaz kalciumot és vasat is.
Kikelés után mintegy 3-4 héttel már folyamatosan szedhető a zsenge levele, de csírája is ízletes, érdemes fogyasztani. A fiatal leveleket használjuk, mert az öreg levelek nyáron nagyon csípős ízűek.
Általában nyersen, vegyes salátákban fogyasztjuk. Olaszországban pizzára, rizottókba szórják és levesekben is használják.