Site icon Balkonada

Télikert kialakítás praktikái

Napjaink télikert trendjére főként a modern megoldások és formák jellemzők. A négy évszakos, zöld tartózkodási hely az utóbbi évtizedekben új elnevezést is kapott: lakótélikert. Pár héttel ezelőtt hosszasan ecseteltem a télikert hasznosságát, előnyeit. Ideje hát, hogy a télikert kialakítás szempontjait és a megvalósítás mikéntjét is körbejárjam egy kicsit. 

Télikert kialakítás szempontjai

Európa számos országában évszázados hagyománya van a télikert kialakításának. Hazánkban is mind többen felfedezik a természetközeli térben rejlő lehetőségeket. 

A modern télikert egy exkluzív megjelenésű, teljes értékű lakótér, annak összes komfortjával együtt. A ház stílusához igazodóan, közvetlenül az épület falához simulva húzzák fel. Úgy tervezik, hogy állandó tartózkodásra is alkalmas legyen, ezért elmaradhatatlan a fűtés, a szellőztetés, az árnyékolás és a hőszigetelés gondos tervezése és kivitelezése.

A jól megépített télikert:

Erre figyelj a lakótélikert kialakításánál

A télikertben csak akkor érezhetjük kellemesen magunkat, ha a hőmérsékleti csúcsok, a levegő páratartalma és a napsugárzás kiegyenlítődnek. A szellőző-, fűtő- és árnyékolórendszerek gondos egymáshoz igazításával nagyjából egyenletes klíma alakítható ki. Egy csupa üveg épülettel igen nehezen védhető ki az üvegházhatás. Az egyik legősibb természetes építőanyagunk a tégla azonban itt is csodákra képes. 

Akárcsak a ház többi részét, a télikertet is sok apró ötlet teszi igazán lakályossá. A szépen rakott téglafal önmagában is a télikert dísze lehet, de ezentúl hőtároló képességét is érdemes kihasználni. Az északi, keleti vagy nyugati oldalra épített, nem hőszigetelt, vakolatlan téglafal télen magába szívja és megtartja a délről érkező, üvegen át beszűrődő napsugarak melegét. Elnyeli tehát a napenergiát, hogy fokozatosan melegíthesse tovább a környező tereket.

A kerámia- vagy téglapadló szintén jó hőtároló anyag. Egyetlen négyzetméternyi déli üvegfelülethez három négyzetméter hőtároló felületre van szükség a megfelelő hőszabályozáshoz. Fűtési szezonban, a nap által felmelegedett padlózat és falak az átadott hő révén csökkentik az épület hőveszteségét, vagy akár javíthatják is a ház energiamérlegét (passzív napenergia-hasznosítás).

Érdemes minőségi téglát választanunk a télikert falához, hiszen a falakat később már nem lehet kicserélni. Bevált gyakorlat, hogy 20-25 cm vastag hőszigeteletlen téglafalat alkalmaznak a télikert és a fűtendő épület közös falaként.

A vakolatlan téglafalnak az esztétikai szépségén túl meg van az az előnye is, hogy porózus és sötét színű, így még inkább magába tudja gyűjteni a nap sugarait.

A forró nyári napokra gondolva célszerű a tető egy részét üveg helyett kerámiacseréppel borítani. Arra azonban figyelni kell, hogy a téli napokon a napsugarak bejuthassanak a hőtároló téglafalig és padlózatig. A padlóra sose tegyünk szőnyeget, mert ez – akárcsak a rengeteg bútor – rontja a télikert energianyereségét. Az energiaháztartás szempontjából is jó szolgálatot tesz a gipszkarton mennyezet szigetelés.

Sok energiát nyerhetünk, ha megfelelő alapozás mellett parapetfal (tégla lábazati fal) is kerül a télikertbe. Különösen ajánlott a tégla lábazat, ha a télikertben rendszeres ülőtevékenységet is végzünk. A lábazati fal melegebb érzetet biztosít és akár nagyobb méretű radiátor is elhelyezhető rajta. A téglafallal létrejött belső párkányon jól mutatnak a kisebb növények és dísztárgyak.

A növények által biztosított táratartalom pozitívan befolyásolja a hőérzetünket is, hiszen a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érezzük.

A télikert építés nem olcsó mulatság, de egy olyan izgalmas térnyerési lehetőség, amibe érdemes belevágni. A napfényes, kellemes klímájú zöld oázis egész éven át teljes értékű helyiségként, sőt talán a lakás legkedveltebb lakóhelyiségként szolgál az egész családnak.

Exit mobile version