Szokás azt mondani, hogy jóból is megárt a sok, vagy a kedvesebb több. Azt hiszem ez a kijelentés a virágok terén nem állja meg a helyét. Legyen bármilyen színpompás egy erkély, a kecses virágok színkavalkádja egyáltalán nem zavaró, sőt! Márta erkélyének színpompájába időnként a természet is besegít, a pazar kilátás csodálatos színekkel társul.
Színpompás erkély pazar kilátással
A balkonnövények közül az olcsó egynyári virágok színgazdagsága a legnagyobb, nem ritkán egész nyáron virágoznak. Élénk virágszínűk gyakran díszes levelekkel, felfelé kúszó vagy lefelé csüngő hajtásokkal társul. Az azonos fény és vízigényű virágok egymás mellé ültetésével hatásos kompozíciókat alakíthatunk ki.
Pintér Márta budai erkélye minden évszakban színes, amibe gyakran a felkelő és lemenő nap csodálatos fényjátéka is besegít.
„A virágok fölött az ablakpárkányon kihajtottak a kis fehér ládákban az áttelelt fűszernövények: citromfű, snidling, oregano, zsálya, lestyán, petrezselyem, stb. Örülök, hogy nem ártott nekik a fagy. 3 éve magról ültettem, azóta részben elszórják a magjukat, mint a snidling, kapor vagy a petrezselyem, részben évelők, mint a zsálya, oregano, lestyán, citromfű, tárkony. A tárkony nagy cserépben van, külön, mert azt gyakrabban kell öntözni. Petrezselyemből és zsályából is van még egy nagy tállal. Nincs velük semmi gond, áttelelnek a mínusz sok fokban is takarás nélkül. Idén kissé korán, már most kezd virágozni a zsálya.”
„Ezt a képet azért osztom meg, hogy ti is mosolyoghassatok lustaságom eredményén. Ebben a 40 cm átmérőjű keménycserép-tálban alacsony növésű, sokszínű sarkantyúkákat akartam nevelni. Márciusban ültettem el a magokat, gondolván, hogy ezt aztán megjegyzem, nem teszek rá feliratot. Mivel sokáig nem keltek ki, szépen elfelejtettem őket és egy hete beültettem a tágas cserepet muskátlival, petúniával. És tessék: mára kikelt az összes mag! Most aztán törhetem a fejem, mit csinálok velük! „
„Az erkély nem szélvédett, telibe kapunk minden vihart, de sokszor gyönyörű látvány, ahogy tornyosulnak és lezúdulnak a súlyos felhők. Néhányszor még le is kellett kapkodnunk a ládákat a korlátról és letenni a kőre, – de hát valamit valamiért, igaz?”
Nagyon köszönjük a csodálatos fotókat és kommentárokat Márta!