A seprűzanót (Cytisus scoparius) vagy egyszerűen csak zanót bokrosan elterülő cserje, amely sárga vagy bíbor rózsaszín pillangós virágaival megszínesíti a tavaszi, kora nyári kerteket. Több fajtája létezik. A kerti dísznövény ágai adják az utóbbi évek kedvelt karácsonyi dekorációjának, a grincsfának az alapját. A zanót gondozása nem bonyolult, megfelelő körülmények biztosításával évekig örülhetünk szépségének.
Zanót (Cytisus) származása és jellemzése
A zanót, törpe zanót, rekettye (Cytisus, Chamaecytisus, Genista) Közép- és Dél-Amerikából származik, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik.
A zanótfélék nemzetsége igen nagy, legáltalánosabb és hazánkban is megtalálható fajtája a közönséges seprűzanót vagy seprőzanót (Cytisus/Sarothamnus scoparius). Magyarországon a nyugati országrész területeinek savanyú talajain őshonos, gyakran homokos, vagy köves termőhelyen él.
A seprűzanót vagy régiesen seprőzanót nevet annak köszönheti, hogy régen vesszőiből seprűt fontak.
A seprűzanót szürkés-zöld, hosszú vesszejű, évelő cserje. Levelei aprók, nyél nélküliek, tojásdad alakúak, és nagyrészük már virágzáskor lehull. Sárga, illatos virágai a vesszők teljes hosszában május-júniusban nyílnak.
Seprűzanót fajták
A seprűzanótnak létezik sárga, sárgásvörös, piros vagy rózsaszín virága.
A korai zanót (Cytisus x proecox) egy ívesen lecsüngő ágakkal rendelkező rokon, amelynek fajtától függően fehér, sárga vagy piros virágai már néhány héttel korábban nyílnak.
Ugyancsak a rokonság közé tartoznak az egyes szétterülő vagy kúszó növésű, sárga és fehér virágú törpecserjék, mint például a heverő zanót (C. decumbens) és a C. x kewensis. Szélesek, de csupán 20-60 cm magasak. Ugyanez vonatkozik a júniustól júliusig bíbor- vagy rózsaszínű, vörös virágokat hozó örökzöld bíboros törpezanótra (Chamaecytisus purpureus), ami a fenti fotón is látható.
A valódi rekettyék (Genista) között is találunk szépeket, alacsony növekedésű, többnyire aranysárga virágokkal rendelkező fajtákat. Ilyen például a kora nyáron virágzó lapickás rekettye (Genista lydia), illetve a későn és hosszan virágzó festő rekettye (G. tinctoria). Mindeegyik főként sziklakertbe és pusztaszerű kertekbe alkalmas.
Továbbiakban a nemesített zanót változatok jellemzői és gondozási igényeit ismertetem.
Ismertetőjegyei: lombhullató cserje, a vesszők sötétzöldek, bordásan ötszögletűek, levelei alul hármasan összetettek, a hajtás csúcsa felé többnyire egyszerűek.
Virágok: sárgák, bíbor rózsaszínűek vagy lilásak
Virágzási idő: áprilistól júliusig
Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem fogyasztható, mindegyik növényrész mérgező
Magasság: 0,5 – 2 méter
Habitus: bokros vagy elterőlő, akár 2 méter szélesre is megnő
Cserépben nevelhető-e: igen, de földje hamar kiszárad, így gyakori öntözést igényel,
Zanót gondozása
Napos helyet és savanyú talajt igényel. Meszes helyeken nem soká marad meg. Mérsékelten öntözzük, legyen jó vízátersztő a talaja. Kevésbé van szüksége tápanyag-utánptólásra. Gyérvirágzás esetén a hajtások egy részét erősen vágjuk vissza.
Ültetése
Márciusban vagy áprilisban ideális. A konténernövényeket is inkább tavasszal ültessük.
Teleltetése
Takarással szabadban is teleltethető, bár kissé fagyérzékeny, némely fajtája kifejezetten az.
Zanót metszése
Elvirágzás után egy fiatalító metszéssel bővebb virágzásra sarkallhatjuk. Felére vágjuk vissza a fiatalabb vesszőket. Az idős fás részeket ne vágjuk vissza, de a sérült, beteg ágaktól szabadítsuk meg.
Zanót szaporítása
Az alapfajokat magról szaporítják. A hibridek és a különböző fajták zölddugványai nyáron dugványozással gyökereztethetők. Nagyon rosszul tűrik az átültetést, ezért érdemes konténerbe ültetve nevelni.
Kártevők, betegségek
Levéltetvek, takácsatkák, gombás levél- és szárfoltok, lisztharmat és rozsda előfordulhat.