A dendrobium nobile orchideák gondozásába sokak bicskája beletört már. Vadady Mária olvasónk tanácsaival viszont ennek vége, gondozási tanácsainak betartásával garantált a siker. Kizárólag a dendrobium nobile virágzása lesz eredményes a lenti tanácsokkal, a dendrobium phalaenopsisnál más ápolási módot kell követni.
Dendrobium nobile virágzása
A jeles vesszőkosbor (Dendrobium nobile) nem tévesztendő össze a Dendrobium phalaenopsis orchideával. A Dendrobium phalaenopsisnál a vastag szár két oldalán helyezkednek el világoszöld levelek és a szár csúcsából ívesen hajlik le a több virágot hordozó virágszár. A Dendrobium nobile virágai a bulbán levő levelek alól jobbról, balról sorban nyílnak ki, akár a bulba aljától a tetejéig.
Na de nézzük a tanácsokat!
„A Dendrobium nobile gondozása is lehet eredményes, de teljesen másképp kell bánni vele mint pl. a lepkeorchideával. Csak az tartsa, akinek van hűvösebb szobája, folyosórésze, esetleg ki tudja tenni nyárra valami csigamentes helyre.
Nagyon sok fényre van szüksége nyáron, (de reggel, délután érje csak nap!) mert ilyenkor növeszt új bulbákat, amik megerősödve majd virágozni fognak. A régiek is hozhatnak virágot, de nem olyan dúsan. A bulbákat nem szabad levágni, mert tápanyagraktárul szolgálnak a növénynek.
Nyáron lehet akár kint is tartani, ahol a reggeli, vagy a lemenő nap éri. Sok fény kell neki, a cserepeket télen-nyáron kavics/granulátum ágyon kell tartani, benne mindig párologjon a víz, de a cserép alját ne érje el. Ha kint van, vigyázni kell, mert imádják a csigák és nagyon nehéz megszabadulni tőlük, ha meglelik a cserepet!
Locsolni is gyakrabban kell, mint a lepkeorchideát, nem szabad hogy kiszáradjon a gyökérzete. A bolti közeg fakéreg, sok kókuszrosttal keverve, ezen hetente át kell csorgatni a vizet, majd kiönteni alóla. Ha megszárad a közeg teteje, akkor érdemes bespricelni. Alatta, körülötte párologtatni kell, hogy később dúsabb legyen a virágzat.
Tápozás: nagyon fontos hogy a növekedés időszakában, amíg meg nem nőnek a bulbák, nitrogéndús, tehát zöld növényeknek való (feleannyi mennyiség kell az orchideáknak a tápból, mint a többi növénynél amit javasol!!!) táppal kell erősíteni. Normál téli virágzásnál mácriustól júniusig szükséges tápozni.
Ha szép nagyok, erősek a bulbák, jöhet a virágzásra erősítés: a káliumban, foszforban gazdag táp pl. a muskátlitáp fele olyan sűrűségben. Ezt a hideg időszak beköszöntéig kell adni, július és november között. Érdemes kint hagyni a szabadban egészen az éjszakai fagyok beköszöntéig, mert a dús virágzáshoz 2-3 hónapig 12 C fok alatti éjszakai hőmérséklet kell neki, vagyis hideghatás.
Kitámasztani a dülöngélő bulbákat úgy lehet, hogy 3 db pálcát leszúrunk és felül összedrótozzuk, ehhez már rögzíthetők a bulbák. Ahogy hűl az idő, csökkenteni a locsolást, a fagyok elől bevinni hűvös, de fényes helyre (lépcsőházba) és októbertől egy csepp vizet sem adni neki, csak párologtatni alatta. Amikor megjelennek a rügyek, ill. 1 centi körüliek, el lehet kezdeni a locsolást és be lehet vinni normál szobai hőmérsékletre. Ha megsajnálva a szomjúhozót idő előtt adunk neki vizet, akkor a rügyekből hajtások lesznek és nem virágok.
Mikor kintről bekerül, jön a pihenő idő a hűvösebb helyiségben. A pihenő időben nem szabad locsolni, egy csepp vizet sem szabad adni neki.
2-3 hónap elteltével a leveleknél megjelennek a bimbók, amiknél meg kell várni, hogy kb. 1,5 centisek legyenek, mert ha idő előtt elkezdjük locsolni, a bimbókból nem virág lesz, hanem kis hajtás. Ezután a virágzás végéig csak víz kell neki heti egyszer átcsurgatva a közegen, kiöntve alóla. Aztán ha elnyílott és bújnak mellette az új bulbák, kezdődik a tápozás elölről.
Összefoglalva: amikor előtörnek a kis hajtások, bulbák, akkor növekedni akarnak, táp, víz, fény kell nekik. Ha megnőttek, megerősödtek, akkor jöhet ősztől a ridegen tartás.”
Nagyon köszönöm a hasznos tanácsokat Vadady Máriának!