A komposztálás környezetbarát és költséghatékony módszer arra, hogya hulladékból értéket teremtsünk és tápanyagban gazdag humusszal ajándékozzuk meg a növényeinket. Olvasónk elárulja, milyen egyszerű praktikákkal varázsol a kidobásra szánt hulladékból tápanyagban gazdag földet, amit aztán bőséges burjánzással hálálnak meg a növényei. Kövesd a példáját!
Komposztálás praktikái – olvasói tanácsok
Visky Katika, akinek már sok hasznos tanácsot és kitűnő receptet köszönhetünk, ezúttal a komposztálás rejtelmeibe kalauzol el bennünket.
„Sok évvel ezelőtt kezdtem a komposzt készítést. A kert, amit művelek a Duna régi árterületén van, ebből adódóan homokos, elillan belőle a nedvesség, nem takarja a növények gyökérzetét, ahogy kellene. Javítani kell a szerkezetét állandóan, amit trágya és komposzt bedolgozásával próbálok megoldani.
A komposzt készítéshez nem szükséges gyakorlat, a tapasztalataimat megosztom, hátha segítek annak, akiben érlelődik a gondolat, hogy belevágjon. Eleinte nem volt növényi hulladékgyűjtőm, csak halomba raktam a kikapált gyomot, levágott virágszárat. Azt vettem észre, hogy állás közben összeesik, másik évben ezen a helyen sokkal könnyebben lehetett felásni a talajt, morzsalékossá vált és nagyon szépek lettek a palántáim.
Azóta már van komposztáló tartályom. Alja nincs, a talajra kell helyezni, és a négy oldalát fedéllel lehet lezárni. Alulra hosszabb, szárazabb növényi részeket (gally,virágszár) rakok. Erre jöhetnek a gyomok mellett a bab-, borsószár, fűnyesedék és a konyhában gyűjtött zöldség és gyümölcs héjak, tojáshéj, kávézacc, tealevél filter nélkül.
A gyümölcsökre ragasztott címkéket leszedem, mert nem bomlik el. A befőzés egy aranybánya a komposzthalomnak, mert ilyenkor egyszerre sok hasznosítható hulladék keletkezik.
Ősszel a virágládákból ide borítom a kiszedett növények mellett az elhasználódott földet is. Nem teszek bele ételmaradékot, beteg növényt, cserép és üvegdarabot, műanyagot, csonthéjas gyümölcsök magját, diólevelet, dióhéjat.
Idővel az összegyűjtött növényi részeken teszik a dolgukat a benne lévő mikroorganizmusok, gombák. Pont mint az erdőben látható, pl. az eldőlt fa korhadása vagy az avar érése. Megjelennek benne a giliszták, kicsi élőlények, melyek tevékeny részesei a folyamatnak.
Fontos, hogy a levegő és nedvesség átjárja a halmot. A nedvességet úgy biztosítom,hogy a kiszedett gyomot azonnal ráteszem, amíg sok a víztartalma. Néha esti locsolásnál megpermetezem, a fedél is védi a kiszáradástól.
A konyhában tartok egy kis edényt, ebben gyűjtöm az ott keletkezett ide való hulladékot.
A komposztáló alsó részén négy felhúzható lap van, így könnyen kiszedhető az aljáról az érett anyag. Már nemcsak a tápanyag-utánpótlására használom a kertben, hanem a növények tövére helyezem nedvességmegtartás céljából. A cserepes növények ültetésénél ezzel javítom fel a virágföldet állagában és tápanyag tartalmában is.
A kiszedett komposztot nem szoktam rostálni. A növényeknek eltérő a korhadási idejük, ezért az el nem korhadt szárdarabokat kiszedem és visszateszem a halom tetejére.
Mindenkinek ajánlom ezt a tápanyag utánpótlást, mert a jobb kondícióval rendelkező növények, virágok sokkal ellenállóbbak a betegségekkel szemben.
Mindenkinek azt kívánom merjen belevágni és sok sikert a megvalósításhoz!”
Nagyon köszönjük Visky Katikának a hasznos tanácsokat!