A Húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, sokaknak azonban egyszerűen csak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének csodája. Bárhogy is legyen a természet ébredése és rengeteg virág elvitathatatlanul a legkedveltebb ünnepek közé emeli.Most én A három nyúl meséjét hoztam.
A húsvét hagyományai
A Húsvét minden évben változó időpontban köszönt ránk. A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapon tartjuk. A Húsvétot megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére. A nagyböjt egyben a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
A Biblia Újszövetségi története szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre és a harmadik napon, vasárnap támadt fel. Jézus a kereszthalálával nem mentette meg a világot a szenvedéstől, de minden ember bűnét megváltotta. A feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A Húsvétot a keresztények mindenhol a világon ünnepelik. Szicíliában hatalmas népünnepélyt rendeznek. Finnországban azonban húsvéti boszorkányokkal riogatják a gyerekeket. Hazánkban a húsvétnak megvannak a maga kellékei: barka, nyuszi, csirkék és bárányok, sonka, tojás, no meg a locsolkodás.
A locsolkodás tipikus magyar hagyomány, bár Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is ismert. Magyarországon már a 16. századból is találunk írásos emlékeket a locsolkodásra. Húsvét hétfőn a fiúk, férfiak vízzel, újabb szokás szerint illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat, asszonyokat, hogy azok mindig frissek, üdék maradjanak. A locsolkodás másik célja a termékenység biztosítása. Észak- és Nyugat-Magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.
A városokban, illetve napjainkban szinte mindenhol a locsolás finomabb formája terjedt el. A vödröket, szódás szifonokat felváltotta az illatos parfüm vagy kölnivíz. A locsoláshoz illik locsoló verset is mondani, a lánytól kapott hímes tojás reményében.
Húsvéti jelképek
A tojás ősidők óta az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbóluma. Egy legenda szerint amikor Jézus a keresztfán függött, egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg előtte imádkozni. Jézus lecsöppenő vére pirosra festette a tojásokat. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet jelképezi. A piros tojás egyben szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.
A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében vált tojáshozó állattá. Németország egyes részein húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek, illetve ezeket be kellett szolgáltatni a földesúrnak. A földesurak egy része a gyöngytyúk helyett nyúlra tartott igényt. A két állat neve nagyon hasonló. A gyöngytyúkot, aminek a neve Haselhuhn, röviden csak Hasel hívják, a nyúl pedig Hase. A németek szerint ennek az egybetűs különbségnek köszönhetően tojja a húsvéti tojást a nyuszi.
A húsvéthoz kötődő másik jelképes állat a bárány. A bárány eredete egyértelműen a Bibliához köthető. Az Ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak és annak vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az Újtestamentumban pedig Jézus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért, ezért is nevezik Isten bárányának: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”.
Zelk Zoltán A három nyúl című versének videó változatával kívánok Áldott húsvétot vagy ha úgy tetszik, kellemes tavaszvárást!
