A kora nyári kertek magasra növő szépsége a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) rövid életű évelő. Megfelelő helyen és gondozás mellett tartva azonban önvetéssel szaporodik, így hosszan a kert éke lehet. Gondozása egyszerű, az önvetés miatt a szaporítása is megoldott.
Gyűszűvirág származása és jellemzése
A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába tartozik. A legfontosabb nemesítések honosak nálunk, a vadon termő állományok pedig védett növények.
Magyarországon három faj gyűszűvirág faj fordul elő vadon, mindegyikük a meleg vidékek képviselője. Nevüket a jellegzetes, gyűszű alakú virágaikról kapták.
A gyűszűvirágok kétéves növények, első évban csak földre terülő levélrózsát fejlesztenek, a második évben hozzák a magasra nyúló virágfüzérüket. Termésérlelés után a növény elpusztul, de a jellegzetes száraz kórók még sokáig megmaradnak. Tölgyeseink tisztásain, erdőszéleken júniusban sokfelé láthatjuk a sárga gyűszűvirágot.
A másik két faj fokozottan védett ritkaságunk, élőhelyeik veszélyeztetettsége miatt. A gyapjas gyűszűvirág dél-dunántúli száraz réteken élő állományai valószínűleg őshonosak, az orszá más részein termesztésből kiszökött példányai terjedtek el. A rozsdás gyűszűvirág a három faj közül a legritkább, csak a déli országrész néhány pontján él.
A gyűszűvirágok régóta ismert gyógy- és kerti növények. A Nyugat-Európában honos – nálunk kertekből ismert – piros gyűszűvirágot már a 13. században is említik a töténet írók, mint a díszkertek ékességét.
Júniustól júliusig/augusztusig hozza rószínű, bíborrózsaszín, lila, fehér vagy sárga virágait, a növények közepétől tornyosuló hosszú virágfürtökben. Az egyenes, gyertyaszerű virágok vastag levélrózsákkal rendelkeznek. Nagy, lándzsaszerű vagy fordított tojás formájú, mélyzöld levelei vannak
Magassága 50 cm és 2 méter között változhat.
Gyűszűvirág legendája
A gyógynövényként is használható virágot William Withering angol orvos fedezte fel a 18. században.
Egy aranyos legenda szerint az angyalok az ujjaikat díszítették ezzel a virággal, hogy aztán a holdfényben táncra perdülhessenek.
Kertekben leggyakrabban előforduló gyűszűvirág fajták
Legismertebb fajtája a piros gyűszűvirág, 200 cm-es magasságával az egyik legnagyobb példány. A virágok többnyire rózsaszínűek vagy bíborrózsaszínűek, de létezik fehér virágú , „Alba” fajta is.
A piros gyűszűvirághoz hasonló vagy rokon fajok: a rozsdás, a gyapjas, a kisvirágú és a sárga gyűszűvirág.
Különleges nemesítések az „Excelsior” hibridek, amelyek sárga, fehér, bíbor vagy rózsaszínű virágokkal díszelegnek.
A sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora) csupán 50-100 cm méter magas lesz és nagy, krémsárga virágokat hoz.
A vajsárga gyűszűvirág (Digitalis lutea) virágai erősebb sárga színűek, kb. 60 cm-ig nőnek.
Ültetése
Késő tavasszal, a fagyok elmúltával ültethetjük szabadföldbe. A talaj tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, humuszos legyen. Az ültetéshez érdemes kesztyűt használni, mert a gyűszűvirág erősen mérgező.
Ültetési távolság: 40 – 50 cm.
Ideális szomszédja lehet a harangláb, az árnyékliliom, a harangvirág, a gólyaorr, a páfrány és a különböző díszfüvek.
Gyűszűvirág igényei, gondozása
Főként féleárnyékban érzi jól magát. Napon rendszeres locsolást igényel. Hosszantartó szárazság esetén mindenképp öntözzük, de egyébként nem tart igényt gondozásra.
Az elnyílt virágokat rendszeres levágásával meghosszabbíthatjuk a növény élettartamát, ugyanakkor meggátoljuk a magról való szaporodást. Érdemes néhány virágot meghagyni, így az élettartam is meghosszabbodik, és a szaporítás is megoldott.
Gyűszűvirág szaporítása
Tavasszal vessük el a magokat és 15 -18 oC-on tartsuk, majd a fagyok elmúltával ültessük ki a szabadba. Májustól akár közvetlenül a szabadföldbe is vethetjük. A magok fényben csírázók, ezért ne takarjuk le azokat.
A következő években elég az anyanövény körül kibújt, önvetéssel létrejött magoncokat ritkítani, illetve szétültetni.
Kártevői, betegségei
Lisztharmat, gombás levélfoltosodás, valamint nedves talajon gyökérrothadás is előfordulhat.
Felhasználása
Egyenként vagy kisebb csoportokban, ágyásokban és szegélyekben is jól mutat.
Vágott virágként, vázában tartva is szépen díszít, hosszan tart.
Levelei gyógyhatású anyagot tartalmaznak, amelyet többek között magas vérnyomás esetén hatásosak. Mérgezősége miatt házilag nem használható gyógynövényként. Csak és kizárólag gyógyszerként, orvosi rendelvényre kapható tabletta, csepp, injekció formájában.
Szívre ható, gyógyszer-alapanyagként használt „digitális-glikozidokat” főleg a piros és a gyapjas gyűszűvirágból vonnak ki, ezért ezt a két fajt termesztik is. A nálunk honos gyapjas változat levelében lévő anyagokat az orvosi gyakorlatban főként akkor használják, amikor gyors és rövidebb hatásra van szükség.
Figyelem!: A gyűszűvirág minden része mérgező, főként levelek nagyon mérgezőek. A virágokkal és a levelekkel való érintkezés bőrirritációt okozhat, ezért minden velevaló munkát kesztyűben végezzünk. Gyerekek játszóhelyének közelébe ne ültessük.