Site icon Balkonada

Monília gombák fajtái és védekezés ellenük

A monília a gyümölcstermelők rémálma. A növénybetegséget a gyümölcsfán megjelenő a Monilinia fructigena és Monilinia laxa nevű penészgombák okozzák. Megelőző védekezés lehet csak hatásos ellenük. Dr. Némethy Zsuzsanna növénydoktor összefoglalta a monília gombák fajtáit és az ellenük való védekezés hatékony módjait.

Monilia laxa (Humid conditions) 24 (4608 x 3456 + RAW) Prunus cerasus ‘Stevnsbær’

Monília gombák fajtái – Milyen növényeket fertőznek?

„Milyenek a monília gombák? Hányfélék? Milyen növényeket fertőznek meg?

A címből már következtethető, hogy többféle monília gomba van, életmódjuk, a károsított növények köre is különböző. Röviden összefoglalom tulajdonságaikat, felismerhetőségeik jellemzőit.

Gyümölcsfertőző monília

A csak terméseket fertőző monília gomba (Monilia fructigena) almatermésűek és csonthéjasok gyümölcseit fertőzi meg. Mindig sebzéseken keresztül történik a fertőzés, tehát a termés bőrszövetén sebzés szükséges ahhoz, hogy a gyümölcsbe a gomba behatoljon, és ott barna lágy-rothadást okozzon. A fertőzött termésen okkersárga, gyűrű alakban képződő gombatelepek láthatók. A fertőzött gyümölcsök többsége leesik a fáról, a beteg, aszalódott gyümölcsökben telel át a gomba.

Virág- és hajtásfertőző monília

Az idei tavasz a virág- és hatásfertőző moníliás betegségről szól, melyet a hazánkban régóta megtelepedett Monilia laxa, és a mintegy 10 éve újabban elterjedt Monilia fructicola gombafajok okozzák. Tavaszi kártételük azonos, virágzásban lévő csonthéjasokat és azok rokon növényeit, (Prunus fajokat) képesek megfertőzni. A kinyílt virágzatba képesek behatolni, a virágzatok gyors elhalását idézik elő. A virágok úgy néznek ki, mintha leforrázták volna. A virágok elbarnulása után a gomba belenő a fejlődő hajtásokba, ekkor a zsenge hajtások hirtelen lankadni, hervadni, konyulni kezdenek. Onnan a gombafonál tovább nő az egészséges vesszőbe, majd a vastagabb ágba, a haladási irány a fatörzs.

Ellenük a kémiai védekezés ideje a virágzás alatt van: virágzás elején, a tömeges virágzáskor. Az utolsó (3.) kezelést a sziromhullás idején javasolják, ekkor még a gomba hajtásba, levelekbe jutását meg lehet akadályozni, de csak addig, amíg a fiatal levelek élnek. A már hervadt levelek a gombaölő szeret nem képesek felszívni, sem továbbítani, így azok védő hatása nem tud érvényesülni. Az idei extrém tavaszi időjárás – az elhúzódó, gyakori esős, hűvös, szeles időjárás a permetezések kivitelezését akadályozta – a járvány tarolt. A hűvös, tartósan 10 C fok körüli hőmérséklet miatt a gombaölő szerek nem tudták hatásukat kifejteni. Mindkét faj a fertőzött virágokon szürke színű gombatelepeket fejleszt, színük alapján nem választhatók szét.

E két monília gomba a csonthéjasok gyümölcseit is károsítja, de nem azonos módon. Míg a M. laxa esetében a terméshéjon sebzésre van szükség a gomba behatolásához (jégverés, gyümölcsmolyok, poloska, stb.), addig a M. fructicola gomba ép gyümölcshéjon is képes behatolni és rothadást előidézni. Emiatt az éréshez közeledve a gyümölcsök védelme érdekében a M. fructicola esetében többszöri megelőző kezelés is szükséges lehet. Ez az eltérő, életmódbeli különbség más védekezési stratégiát igényel. Mindkét gombafaj telepe a fertőzött gyümölcs héján szürke színű, a telep színe alapján nem választhatók szét, nem azonosíthatók. A két faj meghatározása speciális laboratóriumi vizsgálattal történik.

Gyümölcsfák mellett a Prunus nemzetségbe tartozó DÍSZFÁKAT, DÍSZBOKROKAT is megfertőzhetik virágzás állapotában, és a gyümölcsfákhoz hasonló súlyos virág és hajtáspusztulást idéznek elő. Ezek a növények babarózsa, díszcseresznyék, japánbirs, galagonya, törpemandula, aranyfa (Forsythia) stb.

Míg a M. laxa a csonthéjas gyümölcsfák közül elsősorban a meggyet fertőzte, a M. fructicola a csonthéjasok közül a cseresznye, szilva, őszibarack, sárgabarack, meggy, mandulafákat is, valamint az almafélék csoportjába tartozó alma- és körtefajokat is.

Monília elleni védekezési lehetőségek

Megelőző védekezés lehet csak hatásos ellenük. Téli nyugalmi időszakban a rezet tartalmazó lemosó permetezés a fán telelő gombatelepeket gyéríti. Virágzás kezdetén, fő virágzáskor és sziromhullás végén, tehát virágzási időszakban 3x ajánlott a virágfertőző moníliák elleni permetezés. Erős fertőzés olyan időjárásnál szokott kialakulni, amikor gyakran esik, hosszú ideig vizes a lomb, ami a gomba spórák csírázásának feltétele.

Virágfertőzést követő hajtás és vesszőelhalás esetén az elhalt vesszőket legalább 10 cm-es ép, egészséges résszel ki kell metszeni. Termésérés előtt a gyümölcs védelme érdekében is indokolt lehet permetezés. Monília gombák ellen a következő szabad forgalmú szerek alkalmazhatók virágzástól betakarításig házi kertekben: Chorus 50 WG, Fontelis 20 EC, Signum WG, Switch 62,5 WG, Teldor 500 SC, Topas 100 SC. A szereket váltogatni kell, és bár méhekre nem veszélyesek, ajánlott az esti órákban végzett permetezés.

A fás részbe bejutott monília gombafonalakat nem tudjuk gombaölő szerrel elpusztítani, a fertőzött faszövetek vegyszerekkel nem mentesíthetők. Ellenük gombaölőszeres permetezés nem hatásos. Belső fertőzésnél csak a beteg részek visszavágása a megoldás, minden esetben egészséges ágrésszel együtt.”

Nagyon köszönjük a hasznos tanácsokat Dr. Némethy Zsuzsanna Növénydoktornak!

Exit mobile version