Az Év vadvirága 2024 címet a fehér tündérrózsa (Nyphaea alba) érdemelte ki a hetekig tartó internetes szavazás során. A csodaszép virágokkal rendelkező fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) a különleges életmódú vízipáfrány, a vízi rucaöröm (Salvinia natans) és a meglehetősen termetes mocsári aggófű (Senecio paludosus) előtt szerezte meg a megtisztelő címet.
Év vadvirága 2024 szavazás eredménye
2024-ban a szavazásra jelölt fajok főként vízi, illetve vízközeli élőhelyekhez kötődnek, így megtalálhatók álló- és lassú folyású vizekben, mocsarakban, árterekben és nedves réteken egyaránt.
Három jelölt közül lehetett választani. Az internetes szavazással azt kellett eldönteni, hogy a csodaszép virágokkal rendelkező fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a különleges életmódú vízipáfrány, a vízi rucaöröm (Salvinia natans) vagy a meglehetősen termetes mocsári aggófű (Senecio paludosus) érdemelje-e ki az Év Vadvirága címet 2024-ben.
A beérkezett szavazatok megoszlása az alábbi volt:
- fehér tündérrózsa (47%),
- vízi rucaöröm (33%),
- mocsári aggófű (20%).
Fehér tündérrózsa
A fehér tündérrózsa hazánk úszóhínár társulásainak jellegzetes tagja. Elsősorban iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de lassan folyó vizekben is megjelenik. Vastag gyöktörzsével az aljzatban gyökerezik, levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak.
Tudományos nemzetségneve a görög mitológiából származik, a Herkulesért meghalt féltékeny nimfáról kapta. A magyar tündérrózsa név pedig költői hasonlat: virágai a víz felszínén lebegő tündérekhez hasonlók.
Levelei 15-30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait 4(5) zöld csészelevél és 15-25 fehér sziromlevél alkotja, a virágok megporzás után a víz alá buknak. Júniustól szeptemberig virágzik.
Magyarországon leggyakrabban a Tisza és a Dráva völgyében, a Kisalföldön találkozhatunk vele.
A tündérrózsákat a világ minden részén a megtisztulás és újjászületés szimbólumának tartják. Helyenként a gyöktörzsét és magjait is fogyasztották, valamint gyógynövényként használták.
Vizes élőhelyeink általános leromlása, eltűnése, eutrofizációja veszélyezteti, gyakran hibridizál más tündérrózsa fajokkal. Melegvízű tavakban, csatornákban több tündérrózsafaj is meghonosodott, például a vörös és kék, valamint a nílusi tündérrózsa. A Hévizi-tó jellegzetes növényei is a tündérrózsák.
A fehér tündérrózsa Magyarországon 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Több mint 120 éve annak, hogy a Hévízi-tóba telepített – s mamár csak hévízi tündérrózsák néven emlegetett – india származású vízinövények első példányai virágba borultak. Hévíz, a több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező fürdőváros és Hévízi-tó, a világ második legnagyobb termáltava ma már elképzelhetetlen a csodálatos tündérrózsák nélkül. De mégis hogy kerültek ide a messzi keletről és minek köszönhető az, hogy ennyi év után is megmaradtak? A képre kattintva megtudhatod!