Az elmúlt évek hőhullámai már nemcsak kellemetlenséget jelentenek, hanem komoly egészségügyi kockázatot is. Egy friss kutatás szerint 2022 és 2024 között Európában több mint 181 ezer ember halála volt összefüggésbe hozható a rendkívüli hőséggel. A klímaváltozás hatásait mindannyian megtapasztaljuk, de a települések zöldfelületei – különösen a városi fák – sokat enyhíthetnek a forróságon. Nem véletlen, hogy július 15-én, a globális klímaválság áldozatainak európai emléknapján Európai Éghajlati Paktum magyarországi közössége országszerte faöntözési akciókkal hívja fel a figyelmet a természet szerepére.
Egyre több áldozata van a hőségnek
A Barcelona Institute for Global Health (ISGlobal) kutatói szerint 2022 nyarán 67 873, 2023-ban 50 798, míg 2024-ben 62 775 hőséghez köthető haláleset történt Európában. Ez összesen 181 446 emberéletet jelent három év alatt.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az elmúlt negyven év időjárási és éghajlati szélsőségekkel összefüggő haláleseteinek 95 százaléka hőhullámokhoz kapcsolódott. Európa ráadásul jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense.
A szélsőséges hőség különösen az időseket, a kisgyermekeket, a krónikus betegséggel élőket, a szabadtéren dolgozókat és azokat veszélyezteti, akik rosszul szigetelt vagy nehezen hűthető lakásokban élnek.
A városokban még forróbb a helyzet
A hőhullámokat a városokban tovább erősíti az úgynevezett városi hőszigethatás. A sok beton, aszfalt és burkolt felület miatt egy-egy településen akár 10–15 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet is kialakulhat, mint a környező zöldebb területeken.
Éppen ezért felértékelődik a városi fák szerepe. Árnyékot adnak, hűtik a levegőt, javítják a mikroklímát és élhetőbbé teszik a köztereket. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszközei.
Egy vödör víz is sokat számíthat
Július 15-én az Európai Éghajlati Paktum magyarországi közössége faöntözési kampányt és helyi civil akciókat szervez. A cél, hogy minél többen felismerjék: a települési zöldfelületek megóvása nemcsak környezetvédelmi, hanem egészségügyi kérdés is.
Rákosmentén például Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselő és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete közösségi faöntözést és szemléletformáló programokat szervez. A résztvevők nemcsak locsolnak, hanem azt is megtanulhatják, hogyan lehet szakszerűen gondoskodni a városi fákról.
Ahogy fogalmaz:
„A hőség és a tartós szárazság hatásait már a saját lakókörnyezetünkben is látjuk. A legyengülő fák, a kiszáradó talaj és a felmelegedő közterek mind arra figyelmeztetnek, hogy a helyi alkalmazkodásnak egyre nagyobb szerepe lesz.”
Így öntözzük helyesen a fákat
Nemcsak az számít, mennyi vizet kap egy fa, hanem az is, hogyan jut el a gyökereihez.
A fiatal fák gyökérzete még viszonylag kicsi, ezért a törzs körüli talajt kell lassan, alaposan átitatni. Átlagos nyári időben hetente körülbelül 70–80 liter vízre van szükségük, tartós hőség idején pedig érdemes 3–4 naponta ismételni az öntözést.
Az idősebb fák esetében a vízfelvevő gyökerek már jóval távolabb, a lombkorona alatt és azon túl helyezkednek el. Ezeket nagyobb területen, lassan érdemes öntözni.
Sokat segít egy sekély öntözőtányér kialakítása, amely összegyűjti a vizet, illetve a csepegtető öntözés vagy az öntözőzsák használata is. A talajra terített mulcs szintén hasznos, mert csökkenti a párolgást és hűvösebben tartja a gyökérzónát. Arra azonban figyeljünk, hogy a mulcs ne érjen közvetlenül a fatörzshöz.
A nyári záporok sem mindig elegendőek. Néhány milliméter eső többnyire csak a talaj felső rétegét nedvesíti át, így a fiatal fák gyökereihez alig jut víz. Általában csak a 30 millimétert meghaladó csapadék váltja ki az öntözést.
A klímaváltozás ellen helyben is tehetünk
A klímaváltozás következményeit nem tudjuk egyik napról a másikra megszüntetni, de sokat tehetünk azért, hogy lakóhelyünk élhetőbb maradjon. Egy rendszeresen meglocsolt fa nemcsak a túlélésre kap esélyt, hanem hosszú éveken át árnyékot ad, hűti a környezetét és javítja a városi életminőséget.
A nyári hőségben tehát egy vödör víz sokkal többet jelenthet, mint gondolnánk – nemcsak a fának, hanem mindannyiunknak.
Az Európai Éghajlati Paktumról
Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított együttműködés azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Éghajlati Paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.
