Miért fontos a mászás a gyermek fejlődésében? Egy gyógytornász válaszol

Gyermek-gyógytornászként nap mint nap látom, mennyit számít, hogy egy gyerek mennyit mászik, kapaszkodik, egyensúlyoz. A szülők sokszor tiltanák, mert félnek az eséstől. Én inkább arra biztatom őket, hogy teremtsenek rá biztonságos lehetőséget, mert a mászás az egyik legösszetettebb és leghasznosabb mozgásforma, amit egy gyerek a saját kertjében is gyakorolhat.

Kislány mászóhálón kapaszkodik felfelé egy játszótéren
Kislány mászóhálón kapaszkodik felfelé egy játszótéren

A mászás nem csak izommunka

Amikor egy gyerek felmászik egy hálón, létrán vagy mászófalon, a test szinte minden rendszere dolgozik. A karok és a lábak váltakozva, keresztezett mintában mozognak: jobb kéz, bal láb, majd bal kéz, jobb láb. Ez ugyanaz a minta, amit kúszás-mászás idején, csecsemőkorban tanul meg a gyerek, és amely a két agyfélteke együttműködését alapozza meg. Aki csecsemőként keveset kúszott, annak később a mászás kiváló pótlás.

Emellett erősödik a törzs, a váll és a kéz izomzata. A kapaszkodás a markolóerőt és a kézügyességet is fejleszti, ami később az íráshoz, ceruzafogáshoz is kell. A talp a létrafokon vagy a mászóköveken folyamatosan érzékel és korrigál, így az egyensúlyérzék és a testtudat is tanul.

Amit a szülők ritkán tudnak: a tervezés is mászás közben fejlődik

Egy mászófal előtt a gyerek nem csak erővel dolgozik. Meg kell néznie, hová teszi a következő kezét, lábát, és meg kell terveznie a sorrendet. Ezt a szakmában mozgástervezésnek, praxisnak hívjuk, és közvetlen kapcsolatban áll a figyelemmel, a problémamegoldással és a térlátással. A mászókövekkel kialakított falak ebben különösen jók, mert a kövek elhelyezése változtatható: ha a gyerek már könnyedén felmegy, elég átrendezni a fogásokat, és új feladatot kap.

Melyik korban mi való?

  • 1,5–3 éves kor: alacsony, rézsútos mászófelület, széles fokú létra, kapaszkodóval. A cél a kapaszkodás és a lépés összehangolása, felnőtt közvetlen közelében.
  • 3–5 éves kor: függőlegesebb mászófal mászókövekkel, kötéllétra, háló. Ebben a korban alakul ki a magabiztos keresztezett mászás, és a gyerekek már maguktól keresik a kihívást.
  • 5–8 éves kor: mászórúd, csúszócső, hullám- vagy kígyólétra, magasabb torony. Itt már az erő, a kitartás és a bátorság is tényező, a mászórúdon pedig a lecsúszás külön készség.
  • 8 év felett: kombinált pályák, ahol több eszközt kell egymás után használni. Ekkor a mászás állóképességet fejleszt és jó alternatívája a képernyős időtöltésnek.

Mire figyeljek otthoni mászóeszköz választásánál?

Szülők gyakran kérdezik tőlem, érdemes-e a kertbe mászóeszközt venni, és ha igen, milyet. Négy szempontot szoktam mondani.

  1. Legyen a gyerek mérete és képessége szerint beállítható. A mászókövekből épített fal ebben a legjobb: a kövek sűrűsége és a fal dőlésszöge is igazítható, ahogy a gyerek ügyesedik.
  2. Legyen többféle fogás és felület. A kötéllétra billeg, a mászórúd sima, a mászókő tartást ad. Ha a kertben csak egyféle eszköz van, a gyerek csak egyféle mozgást tanul.
  3. Legyen stabil és minősített. A lakossági játszóeszközökre az EN 71 szabvány vonatkozik, a kapaszkodók és fokok rögzítése pedig ne engedjen játékot. Egy billegő létrafok többet árt, mint használ.
  4. Illeszkedjen a meglévő játszóvárhoz. A legtöbb kiegészítő, például a kötéllétra, a mászókövek vagy a tűzoltó cső, meglévő fa játszótoronyhoz is felszerelhető, így nem kell új szerkezetet venni.

Aki ezek alapján szeretne válogatni, annak érdemes olyan kínálatot nézni, ahol az otthoni mászóeszközök külön, egymáshoz illeszthető elemekként kaphatók: mászókövek, fa kötéllétra, mászórúd és játszótéri tűzoltó cső, amelyek egy meglévő toronyra is felszerelhetők.

A félelem és az esés

A szülők legnagyobb aggodalma az esés. Két dolgot szoktam erre mondani. Az egyik: a gyerek csak odáig mászik, ameddig a saját teste engedi, ha hagyjuk, hogy maga fedezze fel a határait. A felemelt, „segített” gyerek kerül bajba, mert olyan magasságba kerül, ahová a saját erejéből nem jutott volna fel. Ezért a mászásnál ne emeljük fel, csak álljunk mellette.

A másik: a biztonságot a talaj adja. Egy mászófal vagy létra alá ütéscsillapító felület való, gumilap vagy vastag faapríték. Ahol ez megvan, ott az esés a tanulás része, nem pedig baleset.

Mit tehet a szülő a mászás mellett?

  • Engedjük, hogy a gyerek lassan, saját tempójában másszon. A sürgetés rontja a mozgástervezést.
  • Mondjuk ki, amit lát: „a jobb lábad a sárga kőre”. Ez segíti a testtudatot és az oldaliság tanulását.
  • Adjunk feladatot: csak a piros köveken lehet lépni, vagy háttal kell lemászni. Így ugyanaz a fal sokáig érdekes marad.
  • Figyeljünk a jelekre: ha egy négy-ötéves gyerek következetesen kerüli a mászást, nem mer kapaszkodni vagy aránytalanul gyakran esik, érdemes gyermek-gyógytornásszal vagy mozgásfejlesztővel beszélni.

Röviden

A mászás egyszerre fejleszti az izomerőt, az egyensúlyt, a két agyfélteke együttműködését és a mozgástervezést. Otthon is jól gyakorolható, ha az eszköz a gyerek méretéhez igazítható, többféle fogást ad, stabilan rögzített, és ütéscsillapító talaj van alatta. A szülő dolga nem az emelés, hanem a biztonságos lehetőség megteremtése.

Hirdetés (X)

Ez is érdekelhet

Ajánlanád másoknak is? Oszd meg!